Gödi ügy: az államtitkár szerint ami a fotókon látható, az nincs

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a gödi Topház Speciális Otthonban egy nemzetközi civil szervezet által készített fényképek nem alapozzák meg azokat a súlyos megállapításokat, amelyek megjelentek a sajtóban. Czibere Károly az Országgyűlés népjóléti bizottságának szerdai ülésén ezt a vizsgálat eddigi adataira hivatkozva mondta, jelezve ugyanakkor, hogy nem tudja mi lesz a vizsgálat eredménye.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt héten csütörtökön közölte, hogy rendkívüli vizsgálatot indított a gödi otthonban, mert a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) nevű civil szervezet jelentése szerint a fogyatékossággal élő embereket ellátó intézményben rendkívül rossz körülmények uralkodnak.

Az nincs

Amit az MDAC vélt látni, az nincs – hangzott el. Az eddigi vizsgálatok azt  mutatják, hogy a szervezet engedély nélkül ment be, illegálisan fényképezett, nem volt joga ahhoz, hogy a gyerekek beleegyezése nélkül róluk fotót készítsen, és azt a gyámok engedélye nélkül közzétegye. „Jogsértésen keresztül nincs jogérvényesítés” – szögezte le az államtitkár.

Szerinte az a szervezet, amelyik jogsértően tevékenykedik, az nem jogvédelmet folytat, és nem is jogvédő. Azt hangoztatta, hogy a kormány minden jogvédő civil szervezettel együttműködésre törekszik, de azokkal nem, amelyek a gyerekek jogait sértik.

Az államtitkár ugyanakkor arról is beszélt, az eddigi vizsgálatokból azt is lehet látni, hogy vannak nehézségek a gödi otthonban, de azok nem olyan súlyúak, mint amiről a szervezet beszámolt. Példaként említette, hogy az intézményben az előírt 150 munkatárs helyett csak 142 dolgozik, továbbá, hogy sérült a lakók intimitáshoz való joga, mert a vécékben nincs elválasztópanel.

A történtekkel kapcsolatban a média felelősségére hívta fel a figyelmet, utalva a korábbi, Alföldi utcai gyermekotthonról írtakra, amelyekről később az derült ki, hogy teljes rágalom volt.

Hibáztatások

Az államtitkár szavaira a meghallgatás után Szabó Tímea (Párbeszéd) sajtótájékoztatón reagált, és egyebek mellett azt mondta, Czibere Károly szavaiból ő arra következtet, hogy a kormány szerint jobb lett volna, ha napvilágra sem kerülnek a visszaélések. Ahelyett hogy belátnák, hogy évekig nem csináltak semmit az ellátórendszerrel, megint elkezdődik a civil szervezetek hibáztatása, amit a Párbeszéd felháborítónak tart – mondta.

Az államtitkár a bizottsági meghallgatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelmi szegénység, a deprivációs mutatók és a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt három évben 800 ezer ember került ki a szegénységnek való veszélyeztetettség, kitettség zónájából. Hangsúlyozta továbbá, nemcsak a szegények számát sikerült csökkentenie a kormánynak, hanem a szegények átlagjövedelmét is sikerült közelíteni a szegénységi küszöbértékhez. A nagy gyermekintézményekben, valamint a szociális otthonban élők kiköltöztetését indokolva arról beszélt: Magyarországon nem élhetnek elkülönítve fogyatékos emberek és állami gondozott gyermekek, hanem biztosítani kell számukra, hogy közösségekbe ágyazottan éljenek, és ott kapják meg a szükséges szolgáltatásokat. Tájékoztatása szerint ma 25 ezer ember él ma fogyatékos, vagy pszichiátriai otthonban, közülük 21 ezren élnek nagy intézményben. Közölte, ezekből – az elindított kiváltási programnak köszönhetően – 2023 végéig ki tudják majd költöztetni a fogyatékossággal élő emberek felét.

Az ülésen a kormánypárti képviselők a beszámolót meghallgatva arról beszéltek, vitathatatlanul sokat javult a helyzet a korábbi időszakhoz képest, de még így is sok a tennivaló. Révész Máriusz (Fidesz) – egyetértve Szabó Tímeával – példaként az egyedülálló nők helyzetét emelte ki. Jobbikos képviselők pedig társadalmi szakadékról, a keleti és nyugati országrész között növekvő különbségekről beszéltek, és a pszichiátriai betegek kitagolásának a veszélyére figyelmeztettek.

Czibere Károly azt mondta, a kormány célzott program kidolgozását tervezi az egyedülálló nők helyzetének javítására.

(MTI)