Jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósíthatósági szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik.
Lázár szerint Orbán nélkül felmosták volna velünk a padlót Brüsszelben
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt tartja a szerdai brüsszeli vita legfontosabb eredményének, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány megvédte az ország érdekét.
A tárcavezető úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor nem ment volna el az Európai Parlament ülésére – ahol az egyik napirendi pont a magyarországi helyzet volt –, akkor „felmossák a padlót velünk”. A felsőoktatási törvény módosítása miatt indított európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás ügyében Lázár János arra hívta fel a figyelmet: a brüsszeli testület nem a tanszabadságért, hanem üzleti kérdések miatt – a szolgáltatások szabad áramlásáért – fejezte ki aggodalmát. Hozzátette: a helyzet megvitatása után Magyarország kész arra, hogy az európai uniós jognak mindenben megfeleljenek a magyar törvények.
Szerinte egyébként mindenki láthatja, hogy nem a felsőoktatás, hanem valójában Soros György sorsáról van szó, nem a felsőoktatás, hanem a spekuláns érdekei kerültek veszélybe. A jelenleg is zajló nemzeti konzultációról a miniszter azt a tájékoztatást adta, hogy a visszaküldött kérdőívek száma meghaladta a 470 ezret, további 52 ezren pedig az interneten mondták el véleményüket.
2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek
A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház – közölte Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság. Jelezte: a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – tette hozzá a tárcavezető.