Csökkentették a McDonald's-ban lövöldöző S. Ábel büntetését

A gyorséttermi lövöldözés ügyében a büntetés időtartamát csökkentette, ugyanakkor börtön helyett fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék pénteken S. Ábelt. A gyorséttermi lövöldözésért a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015-ben első fokon lőfegyverrel visszaélés és fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette miatt 5 év börtönre ítélte S. Ábelt, akit korábban más eljárásban 22 rendbeli emberölés előkészületével is megvádoltak.

A Fővárosi Törvényszék pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint másodfokon 4 év 6 hónap fegyházra változtatta S. Ábel büntetését. Emellett bűnösséget állapítottak meg abban is, hogy a garázdaság bűntettét a vádlott nemcsak fegyveresen, hanem a „köznyugalmat súlyosan megzavarva” követte el.

Lövöldözött a gyorsétteremben

Felidézték: a vádlott 2013. augusztus 15-én, az éjszakai órákban egy XI. kerületi gyorsétterem bejáratánál, majd odabent is fegyverével többször a levegőbe lőtt.

A törvényszék szerint az első fokon eljáró kerületi bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Helytállóan állapította meg azt is, hogy olyan lőfegyvert használt, amelynek tartásához nem volt engedélye. Emiatt törvényes volt a lőfegyverrel visszaélés bűntettének a megállapítása.

A közlemény szerint a védő egyebek között azzal érvelt, hogy a „vádlott tévedésben volt a lőfegyver kapcsán”. A törvényszék viszont megállapította: okiratok bizonyítják, hogy például sportmaroklőfegyverre szóló engedélyt kapott és lövészegyesület igazolt tagja volt. Így a törvényszék szerint a vádlott „nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy az általa használt fegyver lőfegyver”.

Nem volt teljesen beszámítható

A törvényszék megállapította továbbá, hogy a vádlott „cselekménye kihívóan közösségellenes, a társadalmi normákkal tudatosan szembehelyezkedő, provokatív és erőszakos jellegű volt”. Ezt azzal indokolták, hogy „Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában az éjszakai órákban is jelentős forgalom mellett követte el a bűncselekményt”, több mint ötvenen észlelték a történteket, a fokozott rendőri jelenlét, a magasabb rendőri beosztású vezetők helyszínre érkezése, a vádlott felkutatására tett azonnali intézkedések, a média- és közérdeklődés alapján le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a nyilvános helyen fegyverből leadott lövések a köznyugalmat súlyosan megzavarták. Ezért a törvényszék kiegészítette a fegyveresen elkövetett garázdaság minősítését további minősítő körülménnyel.

Súlyosító körülményként értékelték a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát is, azt, hogy a vádlott a bűncselekményt az ellene emberölés előkészülete miatt folyamatban lévő eljárás alatt követte el. Súlyosító körülmény volt az is, hogy ezen eljárás alatt más bűncselekmények miatt újabb büntetőügy indult a vádlott ellen. A súlyosabb végrehajtási fokozatot, a börtönbüntetés fegyházfokozatra súlyosítását is ezzel indokolta a törvényszék.

Ugyanakkor enyhítő körülményként értékelték a vádlott „beszámítási képességének enyhe fokú korlátozottságát és egyéb betegségét”. A másodfokú bíróság a büntetés enyhítését ezen enyhítő körülményekkel és részben az időmúlással indokolta. Hozzátette, hogy emiatt nem volt lehetőség az ügyészi indítvány szerinti büntetés súlyosítására – olvasható a közleményben. A vádlott házi őrizete megszűnt. Az ítélet jogerős.

Mit csinált S. Ábel?

A gyorséttermi lövöldözés vádirata szerint S. Ábel 2013 augusztusában Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren egy gyorsbüfében több lövést adott le a mennyezetre. Senki sem sérült meg. A fiatalembert néhány órával később a tetthelytől néhány száz méterre, egy egészségügyi intézmény bejáratánál fogták el.

S. Ábel ügyvédje, Futó Barnabás 2015-ben az MTI-nek elmondta, a másik ügyben, mely védencét országszerte ismertté tette, az volt a vád, hogy S. Ábel internetes bejegyzések tanúsága szerint 2006 és 2010 között joghallgatóként egyetemi lövöldözésre, diáktársai megölésére készült.

Abban az eljárásban korábban S. Ábel 21 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, első fokon emberölés előkészülete és más bűncselekmények miatt két és féléves szabadságvesztésre ítélték, ám 2014 októberében másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy csupán közveszéllyel fenyegetést követett el, amiért 50 nap közérdekű munka jár. Az élet elleni cselekményekkel fenyegetődzései azonban nem tekinthetők komolynak, konkrétnak a tábla jogerős döntése szerint.

Az előzetes fogvatartásban töltött 21 hónap miatt S. Ábel korábban sok tízmilliós kártalanítási pert indított a magyar állam ellen. (MTI)