Orbán: A munkaalapú gazdaság sikeres

Sikeresnek nevezte a magyar gazdasági modellt, a munkaalapú gazdaságot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc műsorának adott interjúban, amelyben azt mondta: azért emelkedhet nagy mértékben a minimálbér és csökkenhet a társasági adó, mert az ország gazdasági alapjai rendben vannak, a pénzügyi rendszer stabil.

„Ezek az intézkedések most azért jöhettek létre, mert a munkát elvégeztük. A magyar gazdasági modell, a munkaalapú gazdaság sikeres. Mi mindig is hittünk benne, most a külvilág is elismeri”. Most jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal–mondta a kormányfő a korábban rögzített, hétfő reggel sugárzott, gazdasági kérdéseket érintő interjúban.

Túl magas a jövedelemadó

A tervezett minimálbér-emelést a miniszterelnök elérhetőnek tartja. Rámutatott ugyanakkor, hogy „a vállalkozókkal vannak gondjaink” az ügyben, de a következő napokban szeretnének megegyezni velük. Orbán Viktor szerint a vállalkozóknak igazuk van abban, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, és ezért követelik annak csökkentését. Az arányok a kérdésesek, de Varga Mihály a munkabéreket terhelő adók hatéves csökkentési programjára tett javaslatot a munkaadóknak – erősítette meg, hozzáfűzve, hogy a magyar vállalkozók még soha nem kaptak ilyen ajánlatot az elmúlt 30 évben.

Megjegyezte, hogy ha a vállalkozóknak kisebb az adójuk – márpedig a munkabért terhelő adók csökkenni fognak –, akkor magasabb fizetéseket adhatnak. Orbán kitért arra is, hogy ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.

Növekednének nyugdíjak és reálbérek, csökkenne a társasági adó

A kormányfő úgy fogalmazott: a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett – amely érthető módon bántja a nyugdíjasokat – az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre.Emlékeztetett arra, hogy kormánya megtartotta ígéretét, megőrizte, sőt növelte a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt években.

A következő évekre tervezett 40 százalékos reálbér-emelkedést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: „kiinduló számnak ezeket el tudom fogadni, és ha ezt végre tudjuk hajtani, az szép siker lesz”, de „még, még, még följebb” kell nyomni.

A társasági nyereségadó csökkentéséről Orbán Viktor kijelentette: minden magyar vállalkozónak előnyös lesz az egy számjegyű, 9 százalékos adónem. A kormány a régió legjobb vállalkozói világát akarja létrehozni Magyarországon – hangsúlyozta. A csökkentéstől a kormányfő azt várja, hogy nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint azt is, hogy mindenki „nyugodtan bevallhatja” majd, mije van. Ha jól csinálják az adócsökkentéseket – mondta –, akkor a gazdasági teljesítmény nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei, mert nagyobb lesz a gazdasági aktivitás.

A kultúra és a sport ügye felívelő pályán halad, és ott is marad – válaszolta a tao-pénzek sorsát firtató kérdésre. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban közölte, ehhez az adónemhez nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek.

Orbán: Nem baj, hogy külföldre mennek a magyarok dolgozni

Orbán Viktor ismét kifejtette azt is, hogy a külföldön dolgozó magyarok ügyéről ő nem „jajgatva” beszél, éppen ellenkezőleg, lehetőséget lát benne. Szerinte arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban „a mi embereink is jönnek, mennek, mikor hol látnak lehetőséget", és nem javasolja, hogy az állam korlátozza őket ebben.

A miniszterelnök szerint 2010-ben Magyarország a görögnél rosszabb gazdasági helyzetben volt. „Akkor az IMF-et haza kellett küldeni, a saját lábunkra kellett állni”, és ki kellett mondani, hogy „nem akarunk segélyen élni”. Ezért segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságpolitikát vezetett be a kormány, így ma már a 2010-es 1,8 millióval szemben 4,3 millió adófizető, munkaerő-felesleg helyett pedig munkaerőhiány van, „közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz” – mondta.

Magyarország támogatja Szerbia EU-csatlakozását

Szerinte a 20. század „kudarcra és pesszimizmusra iskolázta” a magyarokat, ezért derűs életszemléletű, bizakodó, nagy célokat kitűző emberek kellenek a kormányrúdhoz. Kiemelte: még sok-sok sikeres év kell a gazdaságban. Azt is mondta, úgy kell adni bért, nyugdíjat, szociális támogatást, hogy „közben ne fogyjon el, mindig újratermelődjön”.

Végül szó volt a vasárnap és hétfőn a dél-szerbiai Nisben zajló magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozóról, amelyről szólva megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. „Nincs az EU-nak fényes jövője, ha azokat az országokat, amelyek alkalmasak, képesek és kötődnek Európához, nem veszi fel. Szerbia ilyen ország” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a kisebbségpolitika területén Szerbia magatartása több mint korrekt. Jelezte, hogy most szeretnék a magyar vállalkozások lehetőségeit Dél-Szerbiában is erősíteni. 

(MTI)