Az előző év azonos időszakához képest idén augusztus és október közötti időszakban több mint 138 ezerrel többen dolgoztak, ami ráadásul úgy jött össze, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ennél nagyobb mértékben nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel csökkent.
Augusztus-októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 404 ezer volt, 138 ezerrel több mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző három hónapos időszakban 4 millió 391 ezren voltak állásban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,4 százalékra emelkedett. A KSH jelentése szerint az elsődleges munkaerőpiacon 148 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg 11 ezerrel kevesebben vallották magukat közfoglalkoztatottnak, mint egy évvel korábban.
A foglalkoztatottak számának 138 ezres növekedése a munkanélküliek számának 71 ezres csökkenéséből és munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség lélekszámának 67 ezres növekedéséből táplálkozott. Az aktivitási ráta a 15-64 éves korosztályban 1,4 százalékponttal 70,7 százalékra emelkedett.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt. Ugyanebben a korosztályban a női foglalkoztatottak száma, 3,2 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 61,0 százalékra javult egy év alatt. A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak létszáma 310 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 29,1 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves korosztályban 1,5 százalékponttal, 82,8 százalékra, az idősebb 55-64 éves foglalkoztatottak száma 4,5 százalékponttal, 51,0 százalékra emelkedett.
Az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési körében, a 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 72,4 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,6, a nőknél 65,4 százalék.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
