Sukoró-ügy: Felmentették az MNV korábbi vezetőit

Felmentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán szerdán a Szegedi Ítélőtábla.

Míg első fokon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek mondták a vádlottakat, másodfokon bűncselekmény hiányában felmentő ítéletet született.

Nem volt szándékos a kötelezettségszegés

A bíróság szerint ugyanis a hűtlen kezelés megállapításának feltétele a szándékos kötelességszegés. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok és tanúvallomások alapján kétséget kizáróan, büntetőjogi bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy az ügyben készült nagyon sok szubjektív elemet tartalmazó, egymástól eltérő értékbecslések hamisak, valótlanok.

A vádlottak tényleges célja a sukorói területek biztosítása volt a turisztikai beruházáshoz. Nem állapítható meg, hogy a vagyoni hátrány okozására a vádlottaknak akár csak az eshetőleges szándékuk is kiterjedt volna, sőt joggal bízhattak abban, hogy az 1,3 milliárd eurós, számos új munkahely teremtésével kecsegtető beruházást segítő döntéseikkel az állami vagyont gyarapítani fogják – hangzott el az indoklásban.

Az ítélet nem jogerős

Az ügyész az első- és a másodrendű vádlott esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős.

Az ítélőtábla ugyanakkor az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A táblabíróság V. Bálint ügyvédet – az első fokon kiszabott büntetést enyhítve –kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélte, amely az összesen 360 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.

A döntés előzményei

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy Sukorón tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel.

A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben első fokon 4 év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, Császy Zsolt pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat – tettesként, illetve bűnsegédként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Most ezt az ítéletet változtatta meg a másodfokú bíróság. Az ítélet nem jogerős.

(MTI)