Bár az Európai Bizottság elutasította a kormány kérését, hogy tegye lehetővé az internet áfájának csökkentését, a területért felelős Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa támogatná az ötletet. Erre alapozva a kormány továbbra is ragaszkodik az internet áfájának csökkentéséhez.
A brüsszeli elutasítás ellenére csökkenti a kormány 2017 januárjától az internet-szolgáltatás áfáját - írta a Világgazdaság kedden a témáért felelős Digitális jólét program titkárságának tájékoztatására hivatkozva.
A lap felidézte, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország kérését az áfacsökkentéssel kapcsolatban.A kormány azonban kitart, a Világgazdaság cikke szerint arra alapoznak, hogy Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek azt írta, támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával.
A biztos ugyanakkor elismerte, hogy a hatályos uniós áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság rugalmasabb szabályokat szeretne. A Digitális jólét program titkársága arra nem tért ki, hogy a kormány hogyan akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik a szabálymódosítás.
A hazai jogszabályok már adottak, hiszen a parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely kilenc százalékpontos mérséklést hoz – emlékeztet a Világgazdaság. A reklámtörvény módosításával pedig a Facebookot, a Google-t és a hasonló multikat is meg akarják adóztatni 2017-től, ezek a cégek jelenleg ugyanis „kereken nulla forint adót fizetnek” a titkárság közlése szerint.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
A DK-s politikus szerint a NATO-országok a víz alatti kábeleket is védik.
Akadt olyan EP-képviselő, aki „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegette az EB elnöke körül kipattant botrányt.
A legpozitívabb előrejelzések szerint a balkáni ország akár négy éven belül tag lehet.
Eljárást indítanak a Temu ellen.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
