A Népszavának és a Magyar Nemzetnek is csökkent az árbevétele, míg a Magyar Időké nőtt, ugyanakkor mínuszos mérleg szerinti eredményt hozott a többi laphoz képest – írja az mfor.hu.
A napilapok piaci helyzetéről ír az Mfor.hu, taglalva a Népszava, a Magyar Nemzet és a Magyar Idők állapotát.
A Népszava Lapkiadó Kft-nek a 2014-ös 678 millió forint után 580 millióra csökkent az árbevétele tavaly. Ezzel párhuzamosan az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordítások is összementek, előbbi esetében 17, utóbbi esetében 20 százalékkal. A bevételek legjelentősebb részét az előfizetői árbevételek, a hirdetési tevékenységből fakadó árbevételek, valamint az egyéb árbevételek tették ki.
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 2015-ben 56 fő volt a tavalyelőtti 68-hoz képest. A ráfordításokon belül a bérköltség egy főre jutó átlagos bruttó havi tétele 272 ezer forint volt 2015-ben.
Mindezen számok ellenére összességében sikerült pozitív üzemi eredménnyel zárnia a Népszavának, amelyet az 1,4 milliós adófizetési kötelezettség 5,8 millió forintos adózott nyereségre csökkentett. Osztalék kifizetésére itt sem került sor – írják.
A Magyar Nemzet a tavalyi év vesztese
A Magyar Nemzetet üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. hatványozottan rosszabbul teljesített tavaly, mint 2014-ben. A korábbinál jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatott, ugyanis a nettó árbevételt összetevő lapeladás 1,1 milliárdról 886 millióra, a hirdetés 1,8 milliárdról 1,2-re, az egyéb tevékenységből származó bevétel pedig 192 millióról 188 millió forintra apadt.
A kiadásoknál az anyagjellegű ráfordítások 15 százalékkal, a személyi jellegű ráfordítások 8 százalékkal csökkentek. Utóbbi költség jelentős részét a bérköltségek tették ki, amik 978-ról 888 millió forintra mérséklődtek 2015-ben 2014-hez képest.
Létszámadatok tekintetében 161 fős volt tavaly az átlagos statisztikai állományi létszám, ami a tavalyelőtti 180 főhöz képest jelentős csökkenés. Bérköltségekre átlagosan bruttó havi 460 ezer forint kifizetést jutott egy főre nézve.
Mindezzel együtt az üzemi eredmény vége 132 százalékos bukás volt, így mínusz 168,2 millión zárta a Magyar Nemzet a 2015-ös évet. Ebből a pénzügyi és rendkívüli eredményekkel korrigálva 60,8 millió forintos adózás előtti eredmény lett. A társaság ezt az eredményt adófizetési kötelezettség nélkül tudta realizálni osztalék kifizetése nélkül, így a mérleg szerinti eredmény is 60,8 millió forint volt.
Növelte bevételét a Magyar Idők, de mínuszban van
A frissen alapított kormánypárti lapnak, a Magyar Időknek az árbevétele 24 százalékkal nőtt, 704 millió forintról 872,2 millióra. Hirdetésből adódott a legtöbb árbevétel 545,5 millióval, továbbá lapkiadásból pedig 165 millió jött össze.
Ezzel párhuzamosan a növekedés mértékével jóval nagyobb arányban, mintegy 145 százalékkal emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, amelyre így 679,1 millió forintot fordítottak. Ezen belül bérköltségekre 538 milliót fordított a társaság. A foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 82 fő volt. A havi átlagos bruttó bér 547 ezer forintos szinten alakult 2015-ben a Magyar Időknél.
Mindezen bevételek és kiadások nyomán mínusz 340,9 milliós üzemi eredménnyel zárult a tavalyi év. Ezt rontotta még a pénzügyi műveletek eredménye. Az 1,8 milliós adófizetési kötelezettség így 343,2 milliós mérleg szerinti negatív eredménybe taszította a céget. Osztalék kifizetésére 2014-hez hasonlóan nem került sor.
A Népszabadságot azért nem vizsgálta az Mfor körképe, mert a napilaphoz kapcsolódó kiadói tevékenységet tavaly átadták az Mworks Print Zrt.-nek így a 2015 és 2014-es év eredményei nem összehasonlítahtóak.
A Tisza-vezér és a sajtó kapcsolata cseppet sem mondható harmónikusnak. Magyar Péter színre lépése óta rendre fenyegeti és súlyos jelzőkkel illeti az újságírókat. Van, akiket egyenesen a Dunába lökne.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
Egy kis fenyegetésre is maradt ideje a Tisza Párt egyik kedvenc háziszakértőjének.
A lítium iránti kereslet elképesztő mértékben nő, miközben egy tonna kitermelése több millió liter vizet igényel. A Climate and Community Institute friss anyaga szerint a tömegközlekedés és újrahasznosítás forradalma 2050-re 92 százalékkal csökkentené a lítiumigényt, de ez még odébb van.
A Tisza-vezér reakciót várt az újságíró szövetségtől az Index által szerinte elkövetett „sorozatos dezinformációs- és hazugságkampány miatt”. A szervezet elnöke válaszolt is.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
