Van egyáltalán értelme a kommentelésnek?

Örök téma a kommentek kérdése, időről időre rendeznek vitákat és beszélgetéseket a témában. Hétfőn délután a Political Capital, a Tett és Védelem Alapítvány valamint az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék szervezésében vitatkoztak erről az ELTE-n, amelyen Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője; Cseh Gabriella, a Facebook regionális közpolitikai vezetője, valamint Dudás Gergely, az Index főszerkesztője vett részt Krekó Péter moderálása mellett.

A Mandineren bárki kommentelhet

Balogh Ákos Gergely elmondta: a Mandiner történetéhez szorosan kapcsolódnak a kommentek: annak idején a blog.hu-s felületen számos érdekes hozzászólás született, tartalmas vita bontakozott ki, így nem is volt kérdés, hogy a mandiner.hu-n is helyet biztosítanak majd a hozzászólásoknak. Azt ugyanakkor elismerte, hogy teljesen más a dinamika akkor, ha néhány tízezer embert érnek el, mint amikor már néhány százezret, és ezáltal a kommentelés színvonala is jelentősen módosul.

Leszögezte: a Mandineren nincs előzetes moderálás, a hozzászólások szintjén nincs szűrés, mert ezt nem tartja jó ötletnek – többek között azért, mert maga is az Index politikai fórumán és az ottani „moderátor háborúkon” szocializálódott, és megtapasztalta, mennyire nem jó ez a módszer. A Mandiner jelenleg csak azokat a kommenteket törli, amikről jelzést kap és megvizsgálásuk után egyértelműen jogszabályba is ütköznek.

A Mandiner főszerkesztője ugyanakkor kitért arra is, hogy a szerkesztőségen belül vita van a kommentelésről. Történtek változások az utóbbi időben, például a Mandiner bevezette a többszintes kommentelést.

Globális szabályozás

A Facebookot képviselő Cseh Gabriella általánosságban beszélt a közösségi portál szabályzatáról a hozzászólások, valamint a felhasználói tartalom kapcsán. Kiemelte többek között, hogy a Facebook, mint 1,5 milliárd felhasználóval rendelkező globális platform a szabályzatát is globálisan alakítja ki, nem tud tekintettel lenni egy-egy ország törvényeire, hagyományaira. Ebből szokott is konfliktus lenni, mert néhány – például arab ország – túlzottan liberálisnak tartja a szabályozást, míg mások – például a skandináv országok – túlságosan korlátozónak. 

A Facebook moderálási elveiről elmondta: egyéni felhasználók szintjén akkor foglalkoznak valamivel, ha arról jelentést kapnak. Ezek közül is csak azt a tartalmat távolítják el, ami egyértelműen szabályzatba ütközik – vagyis nincs alapja annak a vélekedésnek, hogy ha valamit sokan jelentenek, akkor azt nagyobb valószínűséggel törlik. A Facebook-oldalak esetén viszont a tulajdonosok alkalmazhatnak ennél jóval szigorúbb moderálási elveket is.

Cseh Gabriella beszélt az elmúlt hetekben kirobbant „trending topics”-ügyről is, amelynek során egykori Facebook-alkalmazottak nyilatkozták azt, hogy a közösségi platform a „jobboldali” témákat direkt háttérbe szorítja ezeken a listákon. Cseh ennek kapcsán leszögezte: ez a magyarországi felhasználókat nem érinti, mert itt még nem működik ez a funkció. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy nem érdeke a Facebooknak, hogy machináljon ezekkel a listákkal, sőt: az a cél, hogy minél többen minél többet beszélgessenek, üzletileg is ez a fontos a vállalkozás számára. 

Az ügy kirobbanását követően lefolytattak egy vizsgálatot is, amelyből kiderült, hogy rendszerszinten egészen biztosan nem létezik a probléma, de azt sem tudták kizárni, hogy egy-egy munkatárs ne nyúljon bele ebbe. Ugyanakkor hogy ennek még a lehetőségét is még jobban csökkentsék, a jövőben még inkább csak a Facebook algoritmusára fognak támaszkodni a listák kialakításakor – jelentette ki Cseh.

Van értelme egyáltalán engedni a kommentelést?

A napokban vált jogerőssé egy kommenteléssel kapcsolatos strasbourgi ítélet, ami lényegében felülbírálta azokat a bírósági és alkotmánybírósági döntéseket, amelyek azt mondták ki: a kommenteknek helyet biztosító platform felelős az ott megjelent hozzászólásokért.

Balogh Ákos Gergely ennek kapcsán elmondta: a kommentek megítélése körül kialakult probléma egyik oka, hogy a bíróság az olvasói levélhez hasonlította azokat, pedig míg utóbbinál van szerkesztői döntés, addig a hozzászólásoknál nincs. Felemlegette azt a korábbi esetet is, amikor néhány évvel ezelőtt Vadai Ágnes képviselő országgyűlési fejléces papírral kereste meg a Mandiner összes hirdetőjét és panaszkodott náluk a kommentekre. 

A Mandiner főszerkesztője kitért arra: a korábbi nem következetes bírósági gyakorlat miatt egyre kevesebb helyen szabad a kommentelés, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a strasbourgi döntés ellenére az Index sem változtatott a kommentelési szabályain.

Ezt megerősítette Dudás Gergely is, valamint hozzátette: nem is kívánnak változtatni rajta a jövőben sem. Mint kiderült: az Indexnél az újságírók maguk dönthetnek arról, melyik cikknél engedik a kommentelést és melyiknél nem. Jelenleg a cikkek több mint 90 százalékához egyáltalán nem lehet hozzászólni. A két végletet a migrációval kapcsolatos cikkek, valamint a szerkesztőségi blogok (pl. comment:com) jelentik. Míg előbbiek esetén egyetlen cikknél sem engedélyezik a hozzászólásokat, utóbbiak esetén szabad a kommentelés – igaz, moderálás ott is van.

Dudás Gergely szerint fel kellett tenni a kérdést, hogy lehet-e egyáltalán olyan teret kialakítani, ahol értelmes vita folyhat, és mindehhez mekkora energiát kellene befektetni. Ha ugyanis olyan felület akarunk, ami nem taszító és ahol valóban értelmes vita folyik, akkor oda kell moderátor, ami nem biztos, hogy kifizetődő. Mint megemlítette: látják például azt, mi folyik az Index Facebook-oldalán (ahol egyébként szintén működik utólagos moderálás), ami inkább azt erősíti bennük, hogy fölösleges lenne még magán az Indexen is megengedni a kommentelést. Szerinte egy olyan felület volt az elmúlt években, ahol valóban érdemes volt fenntartani a szabad kommentelést, ez pedig a cink.hu. 

Ami a trollokat illeti: Dudás szerint borzasztó, hogy néhány ember minden beszélgetést szét tud verni, és ha megnézzük a kommentfolyamokat, akkor az látszik, hogy az a végén mindig néhány ember személyeskedő vitájává alakul át.

Mi legyen a gyűlöletbeszéddel?

A beszélgetés során szóba került a menekültválság is, illetve az azzal kapcsolatos, időnként gyűlöletbe hajló véleménynyilvánítás, amely kapcsán már a német kormány is megkereste a Facebookot. Cseh Gabriella erről elmondta: ami ellen fellépnek, az például az egyértelmű fizikai fenyegetésre való felhívás; viszont önmagában a migránsellenes beszéd nem ütközött a Facebook-szabályzatába, a menekült-migráns állapot nem védett kategória.

Dudás szerint gyönyörű érvek vannak a kommentelés mellett, de például a gyűlöletbeszéd terjesztése épp egy ellenérv.

Balogh Ákos Gergely ezzel szemben leszögezte: nem hisz abban, hogy ha eltüntetjük mondjuk a menekültválsággal kapcsolatos véleményeket, akkor azok majd nem lesznek. „Ez önámítás” – vélte, ráadásul szerinte életveszélyes is, és ezt épp a szélsőjobboldali pártok megerősödése mutatja.