„Nem kizárt a szabotázs” – megsérült a Balti-tenger fenekén futó kommunikációs kábel
A C-Lion 1 Németországot köti össze Finnországgal.
Az Európai Bizottság új magatartási kódexet adott ki az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében, amelyet olyan cégek is támogatnak, mint a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft. A területért felelős uniós biztos szerint lépni kell, mivel a terroristák a közösségi médiát használják a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig gyűlöletkeltésre.
Új magatartási kódexet hozott nyilvánosságra kedden az Európai Bizottság az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében, amelyet több internetes óriásvállalat, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft is támogatásáról biztosított. A magatartási kódex számos kötelezettségvállalást tartalmaz az Európában megjelenő online gyűlöletbeszéd „vírusszerű” terjedésének megállítására. A kódexet aláíró cégek elkötelezik magukat a jogellenes tartalmak felszámolását célzó erőfeszítéseik fokozása mellett.
Az új szabályok értelmében a vállalatok kötelesek lesznek 24 órán belül felülvizsgálni a hozzájuk beérkezett, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén el is kell távolítaniuk a vitatott tartalmakat. Ehhez ki kell alakítaniuk a szükséges belső eljárásokat, és munkatársaikat is fel kell készíteniük a feladatra.
„A közelmúltbeli terrortámadások emlékeztettek bennünket arra, hogy sürgős lépéseket kell tennünk az online gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak. Ez a megállapodás fontos előrelépést jelent annak biztosítására, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság és a demokratikus véleménynyilvánítás helye legyen, ahol tiszteletben tartják az európai értékeket és jogszabályokat” – közölte Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.
A bizottság közleménye arra is kitér, hogy a vállalatoknak az átlagfelhasználók mellett a szakértőket is ösztönözniük kell, hogy jelentsék a gyűlöletbeszédet, valamint az erőszakra és gyűlölködő magatartásra uszító tartalmakat. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az informatikai vállalatoknak törekedniük kell a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek erősítésére, továbbá adott esetben támogatást és képzést kell nyújtaniuk annak érdekében, hogy ezen szervezetek a függetlenségük megőrzésével betölthessék a „megbízható bejelentő” szerepét.