Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Mivel nem voltak hajlandóak közzétenni a CGT francia szakszervezet elnökének felhívását, ezért megakadályozta az országos napilapok megjelenését csütörtökön a munkajogi reform visszavonását követelő érdekvédelmi szervezet. Kivéve a kommunista L'Humanité -jét, ami lehozta a felhívást.
Megakadályozta az országos napilapok megjelenését csütörtökön a munkajogi reform visszavonását követelő legnagyobb francia szakszervezet, a CGT, amiért a lapok nem voltak hajlandóak közzétenni Philippe Martineznek, a tömörülés elnökének felhívását. A főszerkesztők elítélték a „zsarolást” és a „nyomásgyakorlást”.
A L'Humanitén kívül egyetlen francia országos napilap sem jelenhetett meg, ugyanis csak a kommunista lap közölte szó szerint a munkajogi reform visszavonását követelő írást.
Nem ez az első alkalom, hogy a törvénytervezet ellen két hónapja tartó tüntetéssorozatban nem jelentek meg a napilapok. Március 31-én és április 28-án az előző országos tiltakozónapokon sem jelentek meg a lapok a szakszervezetek sztrájkja miatt. Csütörtökön viszont a CGT zsarolásának áldozatai lettek, s ez a főszerkesztők felháborodását váltotta ki.
„A CGT megakadályozta azon újságok nyomtatását, amelyek kényszer alatt nem voltak hajlandók publikálni a munkajogi törvény visszavonását követelő felhívást. A szakszervezetnek ezt a botrányos beavatkozását a sajtóorgánumok tartalmába el kell ítélni mint a demokrácia szégyenletes megsértését” – hangsúlyozta Nicolas Beytout, a L,Opinion című liberális napilap főszerkesztője a lap internetes oldalán.
„Nyomás alatt még egyetlen közleményt sem publikáltunk, és soha nem is fogunk” – mondta Laurent Joffrin, a baloldali Libération főszerkesztője a France Inter közszolgálati rádióban. Szerinte a CGT „egyszerű zsarolása szégyenletes és ostoba”. A baloldali főszerkesztő egyben elítélte a L,Humanité vezetését, amely szerinte „lefeküdt” a CGT-nek és „engedett az ultimátumnak”. Joffrin szerint a CGT egy olyan világot sír vissza, amikor „egy újság egy párt üzenetének a közvetítője volt”. „Mi nem így gondolkodunk a sajtóról” – tette hozzá.
Alexis Brezet, a konzervatív Le Figaro lapigazgatója elítélte a CGT „sztálinista módszerét”. Szerinte a „botrányos blokádok jól mutatják a CGT radikális politikájának fokozódását”.
Didier Lourdez, a CGT nyomdai ágazatának főtitkára azt mondta a közrádióban, hogy „sem követeléssel, sem diktátummal” nem éltek. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a szakszervezet valamennyi napilapot felkérte, hogy tegyék közé Philippe Martinez felhívását. „A sajtószabadságnak és a demokráciának két irányban kell működnie” – mondta. „Mi a kormány túszai vagyunk, mivel mindenáron alkalmazni akarja a törvényt”, amelynek visszavonását követeli a CGT – tette hozzá.
Hasonló eset utoljára 2010-ben történt, Nicolas Sarkozy akkori jobboldali államfő nyugdíjreformja miatt. A főszerkesztők akkor sem volt hajlandók közölni a CGT felhívását, a szakszervezet pedig válaszul megakadályozta a napilapok megjelenését.