A 2008-ban kapott 14 milliárd eurós nemzetközi hitel utolsó részletét április 6-án kell visszafizetnünk. A Világbank és az IMF felé már törlesztettük tartozásunkat és az Európai Bizottság felé is csupán ez a másfél milliárd eurós részlet maradt. A portfolio.hu szerint Magyarország ma már alacsonyabb kamattal tudja finanszírozni magát a piacról, mint amit a hitelcsomag akkor lehetővé tett.
Másfél milliárd eurót kell Magyarországnak az Európai Bizottság részére átutalnia április 6-án. Ez a 2008-ban megkötött 20 milliárd eurós nemzetközi hitel utolsó részlete, amelyből a kormány 14,2 milliárd eurót hívott le.
A hitelből adósságot finanszíroztunk, a költségvetés hiányát fedeztük, valamint lejáró állampapírokat fizettünk vissza belőle, de jutott belőle a Mol-részesedés vásárlására és a tartalékok növelésére is – értesült a portfolio.hu.
Annak idején azért kényszerült Magyarország a szerződés megkötésére, mert befagyott a magyar kötvénypiac, ezért a nemzetközi segítség nélkül csődbe mehetett volna az ország. Mára viszont nem csak, hogy törlesztettük a hitelt, hanem olcsóbban tudunk állampapírt kibocsátani, mint a hitelcsomag kamata.
Akkoriban azonban a piacról csak 6-10 százalékos kamattal volt lehetőség a piacról való finanszírozásra, így a 3-3,5 százalékos hitelkamat, amelyet a csomag nyújtott, olcsónak számított.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
