Nem lesz felső korlát a CSOK-ban

A kormány szándéka szerint új lakások vásárlásánál, illetve építésénél nem lesz a csok 10 millió forintos kedvezményes hitelének feltétele az, hogy az ingatlan értéke 30 millió forint alatti legyen – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán, Budapesten. Hozzátette: az új otthonteremtési program pontos költségvetési vonzatát a támogatási igénylések ismeretében lehet majd felmérni, az idei évre biztosítottnak látszik a fedezet. Az otthonteremtési program részleteiről tartott sajtótájékoztatón az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételének feltételei között várhatóan csak a társadalombiztosítási jogviszony, a munkaviszony igazolása marad fenn. Az összes többi korlátot a kormány – korábbi döntései értelmében – szeretné hatályon kívül helyezni. Hangsúlyozta: biztosat a szerdai kormányülés után lehet majd tudni. Hozzátette: a program nyomán várhatóan új beruházások jönnek létre, amelyek növelik az adóbevételeket.

Kiemelte azt is, hogy a 2015. évi adóbevételek jelentősen meghaladták a tervezettet, ezért az idei költségvetésben tágabb a mozgástér. A büdzsé előirányzatot is tartalmaz erre a célra, amely igény szerint módosítható a tartalékokból, valamint átcsoportosítások révén – jegyezte meg. Hornung Ágnes hangsúlyozta: a lakásépítés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével a kormány támogatja a családok otthonteremtését, és lendületet kíván adni a lakásépítéseknek. Az újépítésű lakások kínálati piaca 2004 óta nagyságrendileg 80 százalékkal esett vissza, egyebek mellett a korábbi otthonteremtési kedvezmények kivezetése miatt – emlékeztetett. Jelenleg évente mintegy nyolcezer lakást építenek, a kormány az új programmal szeretné megduplázni ezt a számot – húzta alá az államtitkár. Felidézte: új lakásnak az áfatörvény szerinti új lakás minősül, azaz olyan lakások, amelyek használatba vétele még nem történt meg, vagy már megtörtént, azonban nem telt el két év az értékesítés és a használatba vétel között. A rendelkezés 2019. december 31-ig alkalmazható – tette hozzá.

Erre kell figyelni az adóvisszatérítésnél   

Hornung Ágnes kiemelte: az otthonteremtési program másik fontos pillérével, az adóvisszatérítési támogatással a kormány a saját célra építkező természetes személyeknek kíván az új lakást vásárlókéhoz hasonló kedvezményeket és feltételeket biztosítani – mondta. Ebben az esetben az építtető vagy építő magánszemély saját maga szerzi be az építőanyagot, illetve maga bízza meg az építési vállalkozókat. Az áfakulcs csökkentéséhez hasonlóan itt is érvényesül az a szabály, hogy a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást – fejtette ki. A támogatás értéke a számlák áfatartalma, maximum ötmillió forintig - mondta, hozzátéve, hogy ez a támogatás is 2019. december 31-ig vehető igénybe.    

Az államtitkár elmondta: adóvisszatérítést a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan a pénzintézeteknél lehet igényelni, a tömeges befogadás és a támogatások kifizetése várhatóan februártól indul be a bankoknál. Az államtitkár kitért az adóvisszatérítés igénylésének menetére is. Ennek során elmondása szerint az igénylőnek egy költségvetést kell bemutatni az építkezésről, amelyet a hitelintézet ellenőriz, majd elfogad. Az igénylés akkor teljesíthető, ha a költségek legalább 70 százalékáról mutat be számlát az építtető vagy építő magánszemély. A számlákon az építési telekvásárlás, építőanyag-beszerzés, valamint építőipari szolgáltatás költségei szerepelhetnek – ismertette. Fontos szabály, hogy a támogatási kérelem csak az ingatlan használatba vételét megelőzően nyújtható be – emelte ki. Amennyiben a magánszemély építtető fővállalkozótól rendeli meg a ház vagy lakás építését, akkor az 5 százalékos adókulcsot alkalmazhatja, az adóvisszatérítési támogatás ebben az esetben nem igényelhető – ismertette.

Elmondása szerint problémát okozott a tárcához érkezett visszajelzések alapján az, hogyan kell elszámolni az áfát azon lakások esetében, amelyeknek tavaly indult az építése, de idén vették használatba. Az államtitkár szerint új lakás vásárlása esetén, amennyiben a felek előzetesen megállapodtak a vételárban, de nem rögzítették, hogy bruttó vagy nettó, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ár az adót is magába foglalja. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ármegállapítás még az áfakulcs csökkentése előtt történt, de a teljesítés dátuma már 2016. január elseje utáni. Ebben az esetben a fizetendő összeg a két fél közötti megállapodás eredménye, ami polgári jogi jogviszony alá tartozik, szükség esetén bírósághoz is fordulhatnak – fejtette ki. Megjegyezte: a jogszabály-módosítással azt szerették volna elérni, hogy az áfacsökkentésből adódó nyereség a magánszemélyeknél csapódjon le. Reményeik szerint a korábban bruttó összegben megállapított szerződések esetén a felek az árat a csökkentett áfatartalom szerint határozzák meg – fűzte hozzá.