A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer valódi szerepét már nem képes betölteni, funkcionálisan nem működik. Ezért a szervezet a jelenlegi ösztöndíjrendszer reformját szorgalmazza: tantárgyi alapú ösztöndjírendszert vezetnének be.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a jelenlegi ösztöndíjrendszer reformját szorgalmazza, az ugyanis véleményük szerint valódi szerepét már nem tudja betölteni. Gulyás Tibor elnök pénteken az MTI-vel azt közölte: az átalakítás szükségességét támasztja alá felmérésük is. Felidézte: 2015 tavaszán számos, a hallgatók élethelyzetét, életkörülményeit vizsgáló kutatást indítottak el.
Ismertetése szerint a 800 hallgató megkérdezésével készült, a bevételekre, illetve kiadásokra vonatkozó speciális vizsgálat kimutatta, egy hallgató átlagosan havi mintegy 50 ezer forint bevétellel rendelkezik. A hallgatók bevételeiknek több mint felét lakhatásra (átlagosan 26 ezer forint), egynegyedét étkezésre (átlagosan 16 ezer forint) költik, a fennmaradó összeg marad az egyéni szükségletekre.
A bevételek csupán csekély részét teszik ki a különböző ösztöndíjak – mutatott rá, hozzátéve: a felmérés szerint a korábbi évekhez képest jelentős mértékben nőtt a szülői támogatásra (erre körülbelül a hallgatók háromnegyede támaszkodik) és az egyéni munkavállalásból származó jövedelmekre utaltság aránya. A szülőktől való anyagi függés negatív hatással van a felzárkóztatásra is, hiszen a család kedvezőtlen anyagi helyzete gátolhatja a hallgató felsőoktatásban való részvételét – jegyezte meg az elnök.
Hangsúlyozta: az eredmények megerősítették azt a felvetésüket, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer valódi szerepét már nem képes betölteni, funkcionálisan nem működik. Az ösztöndíjak rendszerét alapjaiban kell újragondolni és megreformálni – értékelte. Minőség csak úgy várható el, ha a teljesítmény értékelése megfelelő ösztönzést ad egy hallgató számára, és a hallgatók között a versenyszellem megfelelő szinten van jelen – mutatott rá. Kifejtette: a teljesítmény alapú ösztöndíj újragondolása során azt képviselik, hogy „le kell határolni” a tantervhez kötődő és az egyéb tevékenységeket.
A tanulmányi alapú ösztöndíj átstrukturálása során a tantárgy alapú ösztöndíjszámításban látják a megfelelő garanciát arra, hogy a felsőoktatási hallgatók a teljesítményüknek megfelelő juttatásban részesüljenek – rögzítette Gulyás Tibor.
A jól teljesítő önköltséges hallgatóknak mérsékelnék a tandíjat
Úgy látják továbbá, hogy az önköltséges hallgatók motiválására és támogatására is szükség van, ezért javaslatot fognak tenni a kiváló teljesítményt elérő hallgatók önköltségének mérséklésére. Kitért arra is: szociális ösztöndíjra szükség van, ugyanakkor ennek elérhetőségét, az elbírálás szempontjait át kell gondolni. Szerinte a jegyzettámogatás rendszere elavult, az e-learning alapú oktatási rendszer fejlesztésre kell nagyobb figyelmet fordítani úgy, hogy a hallgatók ezt a normatív támogatást újra közvetlenül érhessék el.
Kitért arra, hogy az országos, felsőoktatásban elérhető étkezési lehetőségek felmérései arra hívják fel a figyelmet, a különböző intézmények, karok nem azonos minőségben és választékban elégítik ki az igényeket. Az étkezőhelyek közül a büfék nyitva tartását a hallgatók többségében megfelelőnek tartják, azonban a menzák nyitvatartási ideje gyakran kevésbé alkalmazkodik a hallgatók napi időbeosztásához. A fenti eredmények hallgatói fókuszcsoportok és a szolgáltatóknál végzett próbavásárlások alapján születtek – jegyezte meg,hozzátéve: a felsőoktatási étkeztetés minőségi javítása mellett, meg kell teremteni annak is a feltételeit, hogy a felsőoktatási hallgatók a bevételeikhez jobban igazodó áron érjék el az intézményeken belül a különböző élelmiszereket.
Kovács Tamás, ifjúságkutató közölte: a felmérés szerint a kiadások jelentős része csupán az általános létfenntartás feltételeit tudja biztosítani és a leendő értelmiségi léttel összefüggő kulturális kiadásokra a fiatalok csekély hányada tud áldozni.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ma van három éve, hogy jogtalanul kizárták a magyar hallgatókat és kutatókat az Erasmus+ és Horizon programokból.
Elkeserítő a helyzet.
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".
Számba vettük, mit tanulhatunk ma az oktatás és a kultúra úttörő harcosától.
A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
