Csütörtök este kihirdették a felvételi ponthatárokat a szeptembertől induló egyetemi képzésekre. Idén 105 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, a legtöbben a műszaki, illetve a gazdaságtudományi képzésekre szerettek volna bejutni.
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este. A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban - tavaly decemberben - központilag meghatározták a ponthatárokat.
Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek: angol-német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika-informatika szakos képzésen 480, olasz-magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem-olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.
Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.
Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.
A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.
A hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont. A kilencedik alakommal megrendezett eseményen koncertek, előadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklődőket. Szó esett a többi között külföldi ösztöndíjakról, a hallgatók pénzügyeiről és a gólyaélet szabályairól. A szervezők tájékoztatása szerint 2-3 ezer ember vett részt a rendezvényen.
A ponthatárok kihirdetése előtti visszaszámlálást Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, az NKE rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévő diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.
Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt.
A legnépszerűbb képzési terület – tavalyhoz hasonlóan – a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.
A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma: míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.
A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE volt – ide több mint 22 ezren jelentkeztek –, a második helyen, csaknem 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.
A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
Ma van három éve, hogy jogtalanul kizárták a magyar hallgatókat és kutatókat az Erasmus+ és Horizon programokból.
A lista az NSZFH és az Oktatási Hivatal hiteles adatai alapján készült: vizsgálja a diákok bemeneti tudását, képzési eredményeit, a duális képzés mutatóit, valamint az intézmények tanári létszámát és digitális felszereltségét.
Elkeserítő a helyzet.
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A miniszterelnök szerint furcsa évet zárunk le hamarosan.
