Egyelőre az európai jogalkotás csapdában vergődik. Merthogy az igazság-igazságtalanság kérdését a bűn, mint abszolút norma fogalmi rendszere nélkül akarja megoldani. Transzcendens igazság-igény nélkül magára marad(t) a jog.
„Egyelőre ettől a csapdától nem a félelem rettent, hanem a keresztény kulturális beágyazódás, az élet tisztelete játszik döntő szerepet. De meddig? Hiszen, ha a jog játssza a kizárólagos szerepet a társadalmi igazságosság kérdésében és nem az abszolútumhoz viszonyító erkölcs, akkor előbb-utóbb elfogy a társadalomból az a morális tartalék, ami visszarettentene a jogok következményei révén. Ezt látjuk a nyers erőszak egyre fiatalabb korosztályok közötti megjelenésében a nyugati kultúrában. De ha kilépünk szűkebb világunkból, a helyzet tragikusabb, amikor önjelölt igazságtevők – a közel-keleti tréségben - vélt igazságeszményeik nevében az övéktől eltérő létmódot is az élet kioltásával fenyegetik.