105 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre szeptemberben – közölte Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. Többen preferálták a felsőoktatási szakképzéseket, népszerűek az osztatlan képzések, a legnépszerűbbek pedig a gazdálkodás és menedzsment szakok.
Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával – közölte Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Kiemelte: alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek a február 15-ei határidőig, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés.
Az előző évinél többen preferálták a felsőoktatási szakképzéseket, míg a mesterképzéseknél minimális a csökkenés. Előbbinél 8,3 százalékos a növekedés, míg utóbbira 1,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésekre 91 595 felvételi kérelmet regisztráltak, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly, míg önköltséges képzésekre 14.021-en, az előző évinél 2 százalékkal kevesebben jelentkeztek. A legnépszerűbb képzési terület – hasonlóan a tavalyihoz – a műszaki volt, 16 százalékkal, amelyet a gazdaságtudományi és pedagógusképzés követett 15 és 12 százalékkal – ismertette a helyettes államtitkár, aki kitért arra is: orvos és egészségtudományi képzésre 9 százalék, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.
A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek – jelezte. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma is, míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet. A pedagógusképzés népszerűbbé válását az államtitkár az életpálya mellett az általános óvodáztatási kötelezettséggel és a kapcsolódó fejlesztésekkel indokolta. Ez azt mutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkező fiatalok jelentős része részt vesz a pályaorientációban és ennek megfelelően választ hivatást – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy duális képzések műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és a gazdaságtudományi területen indulnak. Első alkalommal 20 felsőoktatási intézményben 350 cég közreműködésével, négy képzési területen 832 meghirdetés között lehetett választani. Közlése szerint a tavalyi eljárásban az adott képzésekre beadott jelentkezésekhez képest átlagosan 7 százalékos a növekedés a duális formában is induló képzések esetén.
Maruzsa Zoltán elmondta: a kormány által preferált területeken növekedés figyelhető meg, míg 2010-ben informatikára 6 százalék, idén 8 százalék jelentkezett. A műszaki területen 14 százalékról 16 százalékra, pedagógusképzésben 5 százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmet benyújtók aránya. Kitért arra, hogy az idei eljárás során is egyeztettek Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Felsőoktatási Kerekasztallal, így csak olyan intézkedéseket hoztak, amelyek minden szereplő egyetértését bírták.
Pupek Emese, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: 100 adminisztratív dolgozó működött közre a mintegy 750 ezer dokumentum hitelesítésénél. Volt olyan jelentkező, aki három perc alatt és volt aki 54 nap alatt töltötte ki jelentkezését, az átlagéletkor 23,6 év. Július 9-ig lehet a hiányzó dokumentumokat benyújtani, a másolatokat feltölölteni, a sorrendet módosítani. A ponthatárok meghúzása után július 23-án értesítik a jelentkezőket hová nyertek felvételt – közölte.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A jogszabály Kollár Kinga állításaival ellentétben nem 90%-ban, hanem 100%-ban elkészült, pusztán arra vár, hogy az Európai Bizottság is tartsa a szavát és vonja vissza a blokkolást.
A kecskeméti felsőoktatási modell három pillérre épül: az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítő rendszerére.
Politikai kizárás érte hazánkat.
Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.
A tankönyvvita valójában nem a tanszabadság megszüntetéséről, hanem az egységes tudás, az esélyegyenlőség és a tanári módszertani szabadság egyensúlyáról szól.
„Együtt még erősebb, még sikeresebb köznevelési rendszert építünk.”
Hogyan korlátozza a szólásszabadságot az Európai Unió, mégpedig annak nevében? Miként von el lopakodó módon jogköröket a tagállamoktól és szervezi ki a cenzúrát az Európai Unió NGO-knak? Megjelent egy átfogó útmutató!
A közel-keleti harcok ellenére folyamatosan érkeznek a magyar mentesítő járatok.
