Paksi titkosítás: az Együtt az ombudsmanhoz fordul

Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését. Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa és Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke szerdán ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta az Országgyűlés által múlt héten elfogadott jogszabályt. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény alkotmányos, és a terrorizmussal fenyegetett világban „nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása”.

Az Együtt politikusai közleményükben hazugnak és cinikusnak minősítették ezt az érvelést, mondván, az objektumvédelmi és technológiai szempontból titkos információk nyilvánosságát senki nem követeli. Emlékeztettek arra, az Együtt korábban nyílt levélben kérte Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a beruházás gyakorlatilag teljes dokumentációjának titkosítása szerintük ellentétes az alaptörvénnyel. Az ellenzéki párt szerint „Áder János ismét bebizonyította, hogy nem több egy fideszes kádernál, és soha nem is tud átlépni saját árnyékán”.

A Párbeszéd Magyarországért szintén az ombudsmanhoz, illetve az Európai Bizottsághoz fordul a titkosítás miatt. Jávor Benedek szerint azzal, hogy Áder aláírta a titkosításról szóló törvényt, a köztársasági elnök „új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört”. „A jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga” – fogalmazott közleményében Jávor Benedek, hozzátéve: a PM ezért az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és az Európai Bizottságnál is panaszt tesz, mert szerintük a törvény az európai jogot is sérti.

Az Országgyűlés március 3-án 130 igen, 62 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.