Orbán Viktor béketerve a nemzetközi figyelem középpontjában
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Orbán Viktor szerint szélsőségesek John McCain kijelentései, amelyek a gazdájukat minősítik. Szerinte Magyarország nemzeti függetlensége áll támadás alatt. McCain republikánus szenátor kedden többek között neofasiszta diktátornak nevezte Orbánt. A kormányfő azt is elmondta, hogy Vida Ildikóval együtt beperelnék André Goodfriendet „ködös és zűrös hablatyolása” miatt.
Szélsőségesnek nevezte John McCain amerikai republikánus szenátor kijelentéseit Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. McCain a budapesti nagykövet kinevezéséről tartott keddi szavazáson élesen bírálta Magyarországot és neofasiszta diktátornak nevezte Orbánt. A kormányfő szerint az ominózus mondatok a gazdájukat minősítik. Orbán azt is mondta, hogy meglátása szerint Magyarország nemzeti függetlensége áll támadás alatt.
Orbán azt is elmondta, hogy Vida Ildikó NAV elnökkel megbeszélték: beperelik André Goodfriend amerikai ügyvivőt „ködös és zűrös hablatyolása” miatt, mert megsértette Vida jó hírnevét – írja a hvg.hu. Az ügyvivő a Heti Válasznak adott interjújában ugyanis azt mondta, hogy konkrét bűncselekményekben tartják érintettnek a NAV elnököt és a kitiltott személyeket.
A Déli Áramlat gázvezeték meghiúsulásával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor „nekünk nem érdemes pitizni” azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. Ez a dosszié bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy „legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát”.
Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek „aprópénzre váltása” a feladat.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón.
Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától – tette hozzá.
Orbán azt nem árulta el, hogy kit indít a Fidesz a februári veszprémi időközi választáson, de azt mondta, a párt már jóváhagyta a jelöltet, akinek személyére Navracsics Tibor, a körzet korábbi parlamenti képviselője tett javaslatot. Arra a kérdésre, hogy Navracsics korábbi titkára, Ovádi Péter lesz-e a jelölt, nemmel válaszolt.
A veszprémi időközi választás tétjét firtató kérdésre hozzátette, szerinte a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer olyan problémát, amelyet 2010-2014 között ne oldottak volna meg a kétharmaddal. A legfontosabb kérdés szerinte, hogy lesz-e a veszprémieknek és a város környékén élőknek olyan parlamenti képviselőjük, aki el tud intézni nekik fontos ügyeket.
A vasárnapi zárva tartással kapcsolatban Orbán azt mondta: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt. A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy „senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni”, ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján – magyarázta.
Arra a kérdésre – utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára –, hogy ma már meg lehet-e élni heti öt napi munkából, azt felelte: „hatból talán már igen”.
A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, „nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat”. Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában „egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése”.
A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.