Áremelkedést hoz a dohányipari különadó

Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt – mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja – írták. Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik – közölte.

Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését – fogalmazott az igazgató. Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetről nem volt előzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a későbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását – jelezte.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljutattott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált. A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés – hangsúlyozta a BAT. A fizetendő adó mértéke a társaság esetében hozzávetőleg 3 milliárd forint – közölték.

A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak – fogalmaznak a közleményben. A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent. Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.

A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerőből, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja – írják. A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentős áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog – áll a közleményben.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz „szabadforgalomba bocsátanak”. A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.