Megdöbbentő dolgok derültek ki Kapitány Istvánról – és Magyar Péternek nem tesz jót
Összeszedtük a legfrissebb híreket a Tisza nemrég leigazolt Facebook-bajnokáról, még azt is felidéztük, miért ítéli el a januári rezsistoppot.
Teljesítményelvű felsőoktatást akar a kormány
2014. október 21. 12:33
Bemutatta az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkársága az új felsőoktatási koncepciót, amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal is megvitatott. A tervek szerint két éven belül 300-ra emelkedne az általános felvételi ponthatár és egy emelt szintű érettségit is megkövetelnének az egyetemi felvételihez. Az oktatókat is teljesítményelven értékelnék, és átalakítanák a doktori képzést.
2014. október 21. 12:33
A Felsőoktatási Kerekasztal megvitatta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címmel elkészült új felsőoktatási koncepciót. A következő 15 évre vonatkozó iránymutatás kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek.
A koncepció 5 fő irányvonalat jelöl ki: együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül és kifelé; munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra kialakítása; akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtése; a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér kialakítása, továbbá a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.
A Kormány tervei szerint 2030-ra Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz – a változatlan szintű állami szerepvállalás mellett – külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét.
A célkitűzések megvalósítása érdekében a kormány világos profillal rendelkező intézményeket hozna létre: egyetemeket, alkalmazott tudományok egyetemeit és közösségi főiskolákat. Ezen kívül a képzési szakstruktúrát is átalakítanák a hatékonyságnövelés és a munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazodás érdekében: például erősítenék a gyakorlati képzéseket és kiterjesztenék a duális képzési struktúrát.
Szigorítanák a hallgatókkal szemben támasztott követelményeket is: 2016-ra 300-ra emelnék az általános felvételi pontszámot és egy emelt szintű érettségi, valamint kompetencia-mérésen való részvétel is feltétel lenne az egyetemi felvételihez. A tervek közt szerepel az is, hogy mérnék az oktatók teljesítményét, és teljesítmény-alapú előmeneteli rendszert vezetnének be az oktatók körében.
A doktori képzéshez is hozzányúlnának: a dokumentum szerint a doktori képzést újra a mester és a tanítvány viszonyán alapuló rendszerré kell alakítani, emellett kétszakaszúvá tennék a doktori képzést. A második szakaszba azok kerülhetnének be, és azok kaphatnának így kiemelt támogatást, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek.
A koncepcióban szerepel az is, hogy elő kell segíteni a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzését.
Futótűzként terjed a neten Kunhalmi Ágnes legújabb aranyköpése
Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.
Németország rántja mélybe Magyarországot, a svédeket és íreket előzzük, de minden Ukrajnán múlik
A német gazdaság szenvedésének árnyékából továbbra is képtelen kilépni hazánk. Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, de egy esetleges ukrajnai béke meghozhatná a fellendülést.
Egységes tananyag, szabad tanítás – mi a valódi tét a tankönyvvitában?
A tankönyvvita valójában nem a tanszabadság megszüntetéséről, hanem az egységes tudás, az esélyegyenlőség és a tanári módszertani szabadság egyensúlyáról szól.
„Lesz tanár, lesz jövő” – rég nem látott fordulat jöhet a magyar oktatásban
„Együtt még erősebb, még sikeresebb köznevelési rendszert építünk.”
A Momentum történetének legnagyobb teljesítménye, hogy kiplakátoltak az országban
Örülök, hogy pont ezzel a szuper akciójukkal ér véget a politikai pályafutásuk.
Tarr Zoltán ezúttal oktatási szakértőnek állt, de most már azt kívánja, bár ne tette volna – kijózanító pofont kapott, nem is akárhonnan
A Tisza Párt oktatási kísérlete már az első mondatnál megbukott.
Tíz év parlamenti képviselet, nulla megmérettetés
Most már nincs olyan párt, amelyet tönkretehetne azzal, hogy fölkéredzkedik a listájára.
„Ma háborúra készülünk” – sokkoló következtetésekre jutottak a NATO-tagállamok haditengerészeti vezetői
Szerintük Európának legkésőbb 2030-ig minden hadszíntéren fel kell készülnie a háborúra.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Apáczai
2014. október 21. 14:33
Ma még valóban nagyon széles a felsőoktatásba bekerültek alkalmasságának a skálája.
Az évekig ellébecolóktól a tehetséges szorgalmasokig, az összehúzott nadrágszíjjal továbbtanulóktól a luxustárgyaikkal pengető naplopókig nagyon sokmindenki belefér.
Éppen ideje egy ésszerű reformnak, amiben a teljesítményalapú szemlélet példaértékű lenne.
Csak nehogy a részletek puhítsák vissza megint a HÖOK hőbörgők és a liberális, nívótlan oktatók.
Válasz erre
0
2
Ouroboros
2014. október 21. 14:31
Nagyrészt nem hülyeség, bár a kétszakaszos doktorit nem értem. A fokozatszerzés a doktori végcélja. Ha meg azt akarták mondani, hogy az kerül a második szakaszba, aki már publikációval rendelkezik, az se nagy durranás, mert legtöbbször bekerülni is csak az tud doktori képzésbe, aki már föl tud mutatni publikációt.
De attól, aki elveszi a több évszázados autonómiát az egyetemektől, az elsőre értelmesnek tűnő javaslatok is gyanúsak.
Válasz erre
1
4
Greffiti
2014. október 21. 13:56
Nagy nagyszerű terv és elképzelés!
Megvalósításának elsődleges feltétele: kirúgni a neolibsi oktatókat. Addig kár minden erőlködés, amíg ezek tanítják az egyetemistákat!
Válasz erre
1
1