A román külügy kioktatta Magyarországot

A kommüniké megismételte azt a Titus Corlatean román külügyminiszter által is kifejtett álláspontot, miszerint az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára. „Ezt Magyarország is elfogadta. Az autonómia csak ebben a vonatkozásban tekinthető kétoldalú ügynek. Következésképpen azt sugalljuk a magyar félnek: olvassa el figyelmesen az alapszerződést és tartsa be rendelkezéseit. Ami pedig Romániának a saját állampolgáraihoz fűződő viszonyát illeti, az nem tartozik semmilyen más országra, ideértve Magyarországot is” - fogalmaz a román külügy.

A bukaresti külügyi tárca előrelépésnek minősítette Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltban tartott romániai beszédéhez képest, hogy a magyar külügyi szóvivő szerint Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák.

„Ha az erdélyi magyar közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapná meg, akkor természetesen számíthat a magyar állam segítségére (...) Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban nagyon gyakran pénzügyi kérdés is” - idézte a pénteki bukaresti külügyi közlemény Orbán Viktor néhány kiragadott mondatát, amelyek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hangzottak el.

Előzőleg Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője leszögezte: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. A szóvivő Titus Corlatean román külügyminiszter előző napi kijelentésre reagált így, aki a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait. Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Az autonómia kérdésében a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival, mutatott rá.

Történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására, közölte Nagy Anna. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt.