„Nem civilnek való vidék”

Az Egyesült Államokban, Oroszországban és Magyarországon is tetten érhetők a kormányzat részéről olyan törekvések, amelyek veszélyeztetik a demokratikus értékeket, és amelyek ellen az egyre nehezebb körülmények között is feltétlenül küzdeniük kell a jogvédő civil szervezeteknek – állapították meg azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezésében tartottak pénteken Budapesten.

A Nem civilnek való vidék – emberi jogi szervezetek túlélési stratégiái egyre ellenségesebb környezetben című konferencia sajtótájékoztatóján Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója azt mondta: az elmúlt időszakban globálisan megfigyelhető tendencia, hogy az államhatalom a demokratikusan működő, nyílt társadalmat egyre zártabbá formálja. Az emberi jogi civil szervezeteknek ebben a helyzetben a hatalom ellensúlyává kell válniuk, ez a törekvés azonban – a konferencián részt vevő, egyebek mellett amerikai, izraeli és egyiptomi szervezetek tapasztalatai szerint – világszerte ugyanazokkal a hatalmi reakciókkal járnak – mondta.

Elmondása szerint ilyen közös jellemző a civil szervezetek hitelességének, függetlenségének a megkérdőjelezése, az anyagi források korlátozása, valamint adminisztratív és egyéb akadályok állítása. Az is megfigyelhető, hogy ezek az intézkedések nem járnak egyedül: általában a független médiát is támadások érik – folytatta. A konferenciának tehát az a célja, hogy érdemi válaszokat találjanak arra, hogy ilyen körülmények között milyen túlélési stratégiát követhetnek a civil szervezetek – fűzte hozzá.

A TASZ ügyvezető igazgatója tevékenységükről azt mondta, hogy a fennállásuk óta eltelt húsz évben mindig kritikusak voltak, „egyetlen kormány sem volt a barátunk”: a szervezetet korábban alapították, mint bármelyik kormány megalakult volna, amellyel szemben védték az emberi jogokat. A továbbiakban is a mindenkori állam túlkapásaitól igyekeznek megvédeni a polgárokat – hangsúlyozta.

A konferencián – amelyet a tíz, különböző országokban működő emberi jogi szervezet által alapított International Network of Civil Liberties Organizations rendezett – részt vett Anthony D. Romero, egy amerikai jogvédő szervezet vezetője is. A sajtótájékoztatón arról beszélt: bár nem olyan szélsőséges mértékben, mint más országokban, de az elmúlt 12 évben azt tapasztalták, hogy a kormányzat egyre zártabbá alakítja a társadalmat az Egyesült Államokban. „A demokrácia zárt ajtók mögött meghal, ezért meg kell nyitnunk újra az arról szóló vitát a teljes demokratikus közösség előtt, mind az Egyesült Államokban, mind globálisan” – fogalmazott. Amikor egy kormány titokban a saját polgárait vizsgálja hírszerzési eszközökkel – utalt az Edward Snowden által feltárt megfigyelési botrányra –, akkor a társadalom legyen képes felelősségre vonni, amiért alkotmányellenes eszközöket használt – hangsúlyozta.

A konferencia kanadai, izraeli és argentin résztvevői a sajtóeseményen kiemelték: az emberi jogok sosem személyes vagy nemzeti, hanem globális problémák; egy másik országban történő elnyomás „mindannyiunkat érint”. Pavel Csikov az oroszországi helyzettel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bár ott mindennaposak a jogtalan letartóztatások, vizsgálatok, a nyomásgyakorlás, apránként megváltoztatható a társadalom hozzáállása a civil szférához és így az emberi jogokhoz is.

Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója kijelentette: Magyarországon az elmúlt néhány évben minden a független intézmények elfoglalásáról és függővé tételéről szólt. Érdekesnek nevezte, hogy – mint mondta – az áprilisi parlamenti választás másnapján a kormány első nyilvános megszólalásában a civilek financiális forrásai, a Norvég Alap ellenőrzésének szándékáról beszéltek. Éppen ezért fontos, hogy a független civil szervezetek nemzetközileg megosszák egymással a tapasztalataikat, hogy tanuljanak egymástól – fűzte hozzá.