Jövő szeptemberig biztosan börtönben marad az ír gázoló – erről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az ír igazságügyi minisztériumra hivatkozva. Hozzátette: az ír minisztérium tájékoztatása szerint az ír legfelsőbb bíróság a napokban hoz döntést arról, hogy Francis Ciarán Tobinnak legalább mennyi időt kell büntetés-végrehajtási intézetben töltenie. Ez legkevesebb 595 nap lesz, az ír jog szerint nincs lehetőség arra, hogy ennél előbb akár csak feltételesen is szabadlábra kerüljön – mondta. Navracsics Tibor ismertette azt is, hogy az ottani jog szerint a feltételes szabadlábra bocsátásról Írországban az igazságügy-miniszter dönt, így 2015. szeptember 4-én, ha Francis Ciarán Tobin magatartása és egyéb körülmények indokolják, ő határoz majd erről.
Ugyancsak az ír minisztérium tájékoztatására hivatkozva azt mondta: egy olyan elkövető, akit „veszélyes járművezetéssel okozott halál” miatt ítéltek el, jó magaviselet esetén általában kedvezményt kaphat. Ez azt jelenti, hogy a büntetés letöltése előtti hat hónaptól kéthavonta egy szabad hétvégét, az utolsó négy hónapban pedig havi egy szabad hétvégét kaphat.
Már haza is repült a gázoló
Navracsics Tibor elmondása szerint a sajtótájékoztatóval egy időben Francis Ciarán Tobint a Liszt Ferenc-repülőtérre vitték, ahol elítéltként átadták az Interpol ír munkatársainak, és a férfi Írországban folytatja a Magyarországon megkezdett szabadságvesztés letöltését. Az ír gázoló a dublini járattal kora este hagyta el Magyarországot.
A szállítás költségei semmilyen szempontból nem terhelik a magyar költségvetést – szögezte le Navracsics Tibor, cáfolva az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket. Hozzátette: Tobin önként, a saját költségén érkezett Magyarországra hétfőn, visszaszállításának költségeit pedig az ír hatóságok állják.
Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni a jövőben a hasonló esetek elkerülésére, Navracsics Tibor azt mondta: az európai uniós intézményi működés szempontjából 2014. december 1. az a határidő, amikor minden tagállam felléphet azzal a másik tagállammal szemben, amely nem vezette be a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről szóló kerethatározat rendelkezéseit. A határidő lejárta után megnyílik a közösségi jogérvényesítés csatornája: kötelezettségszegési eljárást lehet indítani a másik tagállammal szemben vagy az Európai Bíróság előtt lehet perbe vonni.