Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az Európai Bizottság szerint 19 tagállamban nem lépnek fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen, pedig a tagállamok 2008-ban egyhangúlag vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az EB elismerte, hogy jelenleg nincs lehetősége emiatt kötelezettségszegési eljárásokat indítani, de decembertől már lesz.
Az Európai Bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé az emberiesség elleni bűnök tagadását – derül ki a brüsszeli testületnek a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából hétfőn közzétett közleményéből. A bizottság emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen.
„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelős tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyűlöletbeszédet vagy gyűlöletbűncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelőek a jogszabályok.
A bizottság azt is közli, hogy egyelőre nincs lehetősége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti keretmegállapodások esetében egyelőre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétől már ehhez is joga lesz.
A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegű elmaradásaira e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keretmegállapodása a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és bűncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra uszítás büntethetőségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bűnök tagadásának büntethetősége terén lát elmaradást sok országban.