Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja a nemzetbiztonsági bizottság Portik–Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága. A meghallgatáson azonban a részvétel nem kötelező.
Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert is meghallgathatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága – mondta a testület elnöke hétfőn az albizottság zárt ülése után tartott sajtótájékoztatón. Mile Lajos az LMP-hez tartozó, független képviselő elmondta, a meghallgatáson nem kötelező megjelenniük.
Közölte: az ülésen döntöttek arról, hogy milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. E szerint az első meghallgatást augusztus 27-én tartják, egyszerre három embert hallgatnak meg. Mile Lajos neveket nem kívánt mondani, csak annyit, hogy első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg, és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak. Kérdésre válaszolva azt mondta, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök meghallgatása nem merült fel a bizottságban. Mile Lajos hozzátette: az eredeti tervekkel ellentétben vélhetően nem fogják szeptember végéig befejezni a munkát. Kitért arra, igyekeznek a lehető legszélesebben tájékoztatni a nyilvánosságot a jegyzőkönyv azon részéről, ami nyilvánosságra hozható.
Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke újságíróknak azt mondta: az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérik ahhoz, hogy zárt helyett nyílt ülésen lehessen folytatni a ténymegállapító albizottság munkáját.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését.
Portik Tamás és Laborc Sándor ellen hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást két hónappal, augusztus 7-ig meghosszabbították.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ki fogják vizsgálni, mekkora befolyást szereztek az ukránok a Tisza Pártban.
Miután nem vonult börtönbe, elfogatóparancsot adtak ki Portik Tamás fia ellen.
Most is előkerült a többszörösen elítélt Portik Tamás neve.
Prisztás és Portik elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik elhatározta, megöleti a milliárdos üzletembert.
A férfit, aki kávéval arcon öntötte az eljáró bírót, hivatalos személy elleni erőszakban mondták ki bűnösnek.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Kabaréba illő gólok és hihetetlen történetek.
