Támogatja a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását a PSZÁF

A törvény a PSZÁF hétfői közleménye szerint stratégiai alapvetéseiben megegyezik a felügyelet által képviselt szakmai állásponttal, és ráépül a korábban megfogalmazott felügyeleti javaslatokra. Az állami felelősségvállalás és a közvetlen anyagi támogatás a felügyelet szerint lényegesen megnöveli a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betétek biztonságát, ugyanakkor a tagintézmények egyetemleges felelősségvállalása révén minimálisra csökkenti a szövetkezetek tulajdonosainak kockázatát.

A szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációs tagságával megszűnnek a jelenleg gyenge védelmi képességű integrációkhoz tartozó vagy semmilyen intézményvédelmi rendszerhez nem tartozó szövetkezeti hitelintézetek problémái által az egész rendszert fenyegető kockázatok – vélekedik a PSZÁF. Hozzáteszik: a szövetkezeti hitelintézetek állami szerepvállalással megerősített központi bankja esélyt ad egy új, emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó, versenyképesebb, üzletileg dinamikusabb szövetkezeti hitelintézeti struktúra megteremtésére.

A PSZÁF álláspontja szerint az új szabályozás keretei között olyan, a mainál szorosabban együttműködő, a közjót jobban szolgálni képes szövetkezeti struktúra jöhet létre, amely nagyobb biztonságot garantál betéteseinek és tulajdonosainak, érdemben képes növelni piaci súlyát, illetve kihasználni a benne jelenleg is meglévő üzleti potenciált, ugyanakkor az egyes intézmények sérülékenysége is jelentősen csökken – tartalmazza a közlemény.

A parlament kormánypárti többsége pénteken fogadta el ismét a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Az államfő egyebek mellett arra kérte az Országgyűlést, fontolja meg, hogy a jogszabályban maradéktalanul érvényesülnek-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló európai uniós irányelv előírásai, továbbá a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. 

A törvény kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozását írja elő. Az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit annak átalakítására kíván használni, később részesedését értékesíti fogja. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat jelenleg is ellátó Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szervezet lesz.

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke pénteken bejelentette, hogy minden hazai és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fognak kezdeményezni a takarékszövetkezeti törvény ellen. Kijelentette: valódi, érdemi egyeztetés a törvényjavaslatról nem folyt a kormánnyal, az érintettek nem tudták, mi kerül a kormány, illetve a parlament elé. Az OTSZ tagszövetkezeteinél a betétek biztonságban vannak, a törvényt, ha az életbe lép, „betű szerint végrehajtják majd” – mondta Demján Sándor, hozzátéve: „minden szövetkezeti tag és betétes pénze biztonságban van”.

A törvényjavaslat elfogadása előtt a miniszterelnöknek írt, a sajtóhoz kiszivárgott levele szerint az OTSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatják, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik, ahogy azt is, hogy a szövetkezetek a jövőbeni kisebbségi tulajdonukkal sem élhetnek szabadon, mivel a közgyűlésen csak igennel szavazhatnak, hiszen ellenkező esetben kötelesek eladni részesedésüket az MFB-nek.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken levélben válaszolt Demján Sándor korábbi levelére. A kormányfő kiemelte, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló jogszabályt intenzív munka, többhónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van „azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul”.

Felidézte a levélben Orbán Viktor az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalt zavarokat, amelyek „bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét”. Az új jogszabály által létrehozott rendszer lényegi elemeit sorolva a kormányfő egyebek mellett ismertette: megerősítik a szövetkezés és az egy tag-egy szavazat elvét, a tagok továbbra is maguk választhatják vezetőiket, így a törvénnyel megakadályozzák, hogy a takarékszövetkezeti tagok kiszoruljanak a szövetkezet irányításából.