KIM-NGM: Az EB veszélyezteti az Erzsébet-program pénzügyi alapjait

Az Európai Bizottság csütörtökön közölte, hogy két ügyben is újabb szakaszba lépteti a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat: a béren kívül adható juttatások ügyében az Európai Bírósághoz fordul, az ipari kibocsátások miatt pedig úgynevezett indoklással ellátott vélemény érkezik Brüsszelből Budapestre. A brüsszeli testület szerint az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.

A KIM és az NGM közleményében rámutat arra, hogy Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné. Az Erzsébet-program szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be. Az Erzsébet-program bebizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet újszerű, szolidáris lépést tenni az emberek felé – hangsúlyozzák a közleményt kiadók.

Az EB ezzel a lépésével egy olyan sikeres program jövőjét veszélyezteti, amely itthon bizonyított, a magyar embereknek segítő kezet nyújtott, más országoknak pedig követendő példát mutat. Bíznak abban, hogy az Európai Bíróság elfogadja a magyar álláspontot, miszerint a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör – írja közleményében a két szaktárca. A közleményben megfogalmazzák azt is, hogy a SZÉP-kártya bevezetésével nem korlátozták, hanem kinyitottak egy korábban monopol piacot: míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP-kártyát jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható.

A SZÉP-kártya esetében az EB eljárása a kártya kibocsátásának kormányrendeletben meghatározott feltételeit érintette, túl szigorúnak és EU-s jogszabályokba ütközőnek értékelte. A kártya kibocsátását azért kellett szigorú feltételekhez kötni, hogy a fogyasztók pénze biztonságban legyen. A SZÉP-kártya rendszere jelenleg 840 ezer munkavállaló számláit kezeli, amelyekre a kibocsátás megkezdése óta már 106 milliárd forint feltöltés érkezett. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a kibocsátók jelenleg 45 ezer elfogadóhellyel állnak szerződéses kapcsolatban, belátható, hogy a rendszer működtetése mögé nagyon komoly garanciákat kell állítani – áll a közleményben.

A szaktárcák álláspontja továbbra is az, hogy a kártyabirtokosok pénzének biztonsága érdekében ezekre a peremfeltételekre szükség van. Aki a feltételeket teljesíteni tudja, az szabadon beléphet a kártya kibocsátói piacára, ehhez semmilyen kormányzati engedélyre, igazolásra, külön döntésre nincs szükség – írja közleményében a KIM és az NGM. A kártya bevezetése óta eltelt időszak forgalmi adatai azt igazolják, hogy a rendszer jól és biztonságosan működik, a munkavállalók szívesen választják és használják is ezt a juttatást. A SZÉP-kártya révén 2011 ősze óta már 67 milliárd forint áramlott a gazdaságba, a kártya a turisztikai és a vendéglátó ipari ágazat stabilitásának az egyik legfontosabb záloga.

A kormány nem támogatja a reáljövedelmek csökkentését – a cafeteria-rendszer átalakítását –, viszont fenn kívánja tartani az ebből származó bevételek kizárólag szociális, illetőleg gazdaságélénkítő célra történő felhasználását – hangsúlyozza a KIM és az NGM.