Bakondi: Hamarosan befejezzük az árvízi helyreállítást

Bakondi György a település kompkikötőjénél, a munkálatokat értékelő sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a 95 érintett településből 85-ben már megtörtént a helyreállítás, a még hátralévő feladatokkal a jövő hét végére végeznek. Hozzátette: a fertőtlenítést 91 településen elvégezték, az utak 97,9 százalékát visszaadták a forgalomnak, az ideiglenes fő védművek 80 százalékát bontották vissza, az áramszolgáltatást 94,6 százalékban helyreállították. A szúnyogirtás a felénél tart, a kémiai és biológiai védekezést július 7-ig végzik el.

A főigazgató szólt arról is, hogy befejeződött az árvízzel összefüggő mezőgazdasági károk felmérése. „Összesen 9606 hektáron keletkeztek károk elöntés, fakadó vizek és a védekező erők munkája következtében, az eddig bejelentett kárérték 1 milliárd 952 millió forint” – mondta. Kitért arra, hogy a biztosítók adatai szerint a lakásbiztosítások tekintetében 1566 bejelentés érkezett összesen 448,5 millió forintos kárról, a vagyonbiztosítások terhére 138 bejelentést fogadtak 253,9 millió forint kárigényről. Előbbiből eddig 60 millió, utóbbiból 6 millió forintot kifizettek a társaságok.

Közölte, hogy a jövőbeni hatékony védekezés érdekében összegzik a polgármesterek árvízi tapasztalatait, a vízügyi szakemberekkel való együttműködés keretében pedig olyan szakmai anyagot készítenek, amely tartalmazza a veszélyeztetett területeken a vízelvezetés, a gátépítés és a löszfalproblémák megoldását is.

Hargitai János baranyai kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnöke azt mondta: Baranyában 1800 méter hosszan kellett gátat építeni, majd visszabontani, a védekezésben 800-an vettek részt, a legtöbb munka a megyének az árvíz által a leginkább veszélyeztetett településén, Dunaszekcsőn volt. Hozzáfűzte, a fertőtlenítést az érintett területek 65 százalékán elvégezték, és egy kis mohácsi Duna-szakasz kivételével mára feloldották a halászati és horgászati tilalmat.

Faller János, Dunaszekcső független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a 2010-es dunai árvízhez képest kétszer nagyobb erőfeszítésre volt szükség a védekezéshez. „Azok az idősek, akik éltek az 1965-ös rekordárvíz idején, amikor a vízmagasság 992 centiméter volt a településnél, kételkedtek benne, hogy boldogulni fogunk” – mondta. Hozzáfűzte: a kormányzati segítségnek, a hivatásosoknak, a helybélieknek és az ország más területéről érkezett önkénteseknek köszönhetően sikerült helytállni.