Nagyon rosszul tájékozottak az emberek az Európai Unióról, jobban kellene informálni őket az integráció működéséről – mondta Surján László, az Európai Parlament (EP) alelnöke szombaton Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a május 9-i Európa-nap alkalmából az Erzsébet téren tartott rendezvényen kiemelte: az európaiakat egyre kevésbé érdekli az EU, és akiket érdekel, azoknak is „inkább ökölbe szorul a kezük”. Ez nem jó így, azt jelenti, hogy „vagy rosszul csinálják a dolgokat” az Unióban, vagy nem hatékony a kommunikáció az emberek felé – vélekedett.
Úgy látja, az utóbbit bizonyítja, hogy sokak szerint Magyarország többet fizet az EU-nak, mint amennyit kap tőle. Pedig az ország lassan 10 éve tagja az uniónak, és ez sosem volt így, már az első évben is többet kapott, mint amennyit fizetett az EU-nak. Az ország jelentős támogatáshoz jut az uniótól, ma „érdemi fejlesztő munkát nem lehet az EU nélkül végezni” – mutatott rá Surján. Arra biztatta az embereket, hogy vegyenek részt minél többen a következő EP-választáson, „hogy valóban a népakaratot tükrözze” az EP összetétele.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője is beszédet tartott. Minden évben a május 9-i dátum jó alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet: fontos, hogy Európa összefogjon, közösen találjon választ a problémákra. Annak idején a háború megelőzésére jött létre az integráció, és ezt a célt sikerült is elérni, az EU ennek elismeréseként kapta meg a Nobel-békedíjat – fogalmazott. Kiemelte: 2004-ben Magyarország egy érték- és gazdasági közösséghez csatlakozott, és ez komoly anyagi előnyt is hozott az országnak: „akármerre járunk az országban”, rengeteg projekt van, amelyet az EU támogatott. Az európai és a magyar identitás nem kizárja, hanem megerősíti egymást, Magyarország uniós tagsága hasznos része a mindennapoknak – hangoztatta Szűcs Tamás.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője azt mondta, hogy idén a polgárok európai évét rendezik meg Európában, és a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) úgy határozott, hogy ennek keretében szerveznek egy amatőr kerékpárversenyt, amely a jövő héten indul Budapestről Krakkóba.
Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én terjesztette elő a róla elnevezett nyilatkozatot, amelynek célja az volt, hogy a korábban a háborúban szemben álló felek hozzanak létre szövetséget – a mai EU elődjének tekinthető szervezetet –, ennek emlékére tartják meg minden évben az Európa-napot. A Budapesten az idén nyolcadik alkalommal megrendezett fesztiválon koncertek, beszélgetések, gyermeksarok és kiállítások várják az érdeklődőket egész nap. Az eseményen tájékozódhatnak az európai polgárokat megillető jogokról, a munkavállalás és a tanulás lehetőségeiről az unióban, továbbá a 2014-es európai parlamenti választásokról.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
Az iráni állami média sikerként könyvelte el a történteket.
A miniszter a Tisza Párt programjáról azt mondta, hogy az „áremelést, adóemelést és privatizációt” jelentene.
