Navracsics: Az európai vádak politikaiak

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint az európai intézmények nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal kapcsolatban mondta ezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága megfigyelési eljárás elindítását javasolta Magyarországgal szemben. Navracsics Tibor szerint az eljárás arra példa, hogy mintha megint „előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás”. Elmondta, hogy kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket. Hozzátette: a vizsgálat kudarcba fulladt azzal, hogy a két raportőr egyike, a cseh konzervatív Jana Fischerová elfogultnak ítélte a jelentést, ezért lemondott tisztségéről.

A Magyarországgal szembeni bírálatok az európai bal- és jobboldal közötti, a jövő évi európai parlamenti választások közeledtével egyre élesebbé váló politikai vita részei – fejtette ki Navracsics Tibor. Szerinte a baloldal Magyarország példáját akarja felhozni arra, hogy a jobboldal veszélyes a demokráciára. Azt mondta: ennek megfelelően a bírálatok nem jogi, hanem politikai természetűek, nem a szabályozást, hanem az Orbán-kormány vélt céljait kritizálják. A baloldal a demokrácia egyedüli letéteményesének állítja be magát, és azt, aki ezt vitatja, azonnal „körön kívül helyezik, antidemokratikusnak, tekintélyelvűnek, rasszistának, fajgyűlölőnek bélyegzik” – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanakkor a politikai célokat szolgáló bírálatok mellett megfigyelhető, hogy a kritikusok egy része nem ismeri a magyarországi helyzetet, nem érti a kormány céljait, vagy csak nem gondolja, hogy ilyen léptékű változásokra van szükség. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az országkockázati felár mélyponton van, vagyis a piac biztonságosnak tartja a magyarországi befektetéseket, a kötvények hozama is alacsonyabb, mint az utóbbi években. Szerinte ez azt jelenti, hogy a piac igazolja a magyar gazdaságpolitika eredményeit.

Megjegyezte ugyanakkor, vannak, akik nem érdekeltek ebben: nem szeretnék, ha a sablonoktól eltérő válságkezelés sikeres lenne, és egyre többen követnék. Szerinte ennek tudható be, hogy a költségvetési politikát tekintve Európa legsikeresebb államai közé tartozó Magyarország a világsajtóban rosszabb elbírálásban részesül, mint Ciprus, ahol a bankok napokig nem nyithattak ki, az emberek napokig nem jutottak hozzá a pénzükhöz, és amely szinte észrevétlenül, enyhe figyelmeztetések mellett jutott csődközeli helyzetbe.

A miniszterelnök-helyettes szerint Európának a gazdaságpolitikai intézkedések megítélésekor azt is figyelembe kellene vennie, hogy Magyarországon 700 euró az átlagkereset, mégis sikerült stabilizálni az országot, míg „a többszörösen csődbe jutott” Görögországban több mint háromszor ennyi, 2430 euró az átlagjövedelem, Németországban pedig több mint 3500 euró. Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva úgy foglalt állást: minden nehézség ellenére megéri az Európai Unió tagjának lenni, ez nemzeti érdek.