Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az előző összeíráskor volt – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese csütörtökön az összeírás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón.
Németh Zsolt rámutatott: a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Emlékeztetett arra: 1981-től csökken az ország népessége, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak. Németh Zsolt kiemelte: mindössze Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság az utóbbi tíz évben, ami egyértelműen a belső migráció következménye, ugyanebből az okból azonban Békés megyében – ahol a legdrasztikusabb a fogyás – 9 százalékkal kevesebben éltek ebben az időszakban.
Szólt arról is: a népességfogyás egyik tényezője, hogy a 15 évesnél idősebb nőkre jutó élve született gyermekek száma 2001-ben 153, 2011-ben pedig csak 147 volt. Hozzátette: a 30 évesnél fiatalabb férfiak 90 százaléka nőtlen, és az ugyanilyen korú nőknek is csak 12 százaléka házas. Megjegyezte, hogy a 100 aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma a demográfiai változások miatt a 2001-es 58,8-ról 2011-ben 61,4-re nőtt. Ezen belül az időskorúak aránya 32,4-ről 37,8-ra növekedett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5-re csökkent. Iskolai végzettség szempontjából a férfiaknál a legmagasabb arányt a szakiskola, második helyen pedig az érettségi képviseli. A nőknél az érettségizettek aránya a legmagasabb, utána azonban a csupán általános iskolai végzettségűek következnek. Megfordult a trend a diplomások arányát illetően: most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék) – mondta.
A KSH elnökhelyettese közölte: a foglalkoztatottak aránya a 2001-es 36,2-ről 39,7 százalékra, míg a munkanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 4,1-ről 5,7 százalékra nőtt. Csökkent ugyanakkor az eltartottak (27,3-ról 24,9 százalékra) és az inaktív keresők (32,4-ről 29,7 százalékra) aránya. Megjegyezte: a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak „nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen” – fogalmazott.
Elmondása szerint a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek. Kitért arra, hogy tíz év alatt 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egyházra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347 római, 179 176 görögkatolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint.
Megemlítette azt is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek; egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél is többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4 millió 390 ezerre nőtt, 2001-ben ez csak 4 millió 65 ezer volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a népszámlálás során gyűjtött adatokat „hihetetlen értéknek” nevezte, mert az üzleti élet képviselőinek, közvélemény- és piackutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak, döntéshozóknak is fontos az adatok pontos ismerete. Mint mondta, 4800 táblázatot tettek fel csütörtökön a népszámlálás oldalára, egy éven belül csaknem tízezer lesz fenn, 2014. márciustól pedig nemzetközi összehasonlításban is lehet majd vizsgálni a magyar adatokat.
Beszámolt arról, hogy áprilistól az összes megyéről jelentetnek meg köteteket, amelyekben járási, kistérségi bontásban is közölnek adatokat az egyes településekről. Számos tematikus kiadványuk lesz, egyebek mellett a lakás- és demográfiai helyzetről, az iskolai végzettségről, a családokról és a háztartásokról, a nemzetiségekről és a vallásokról – sorolta. Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője arról beszélt, hogy a magyarországi népszámlálás gyorsaság tekintetében a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban. Az érdekes adatok között említette, hogy 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze, Szabolcsban van a legkevesebb válás, valamint azt, hogy a 40 évesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás. A helyi jegyzők száznál kevesebb esetben voltak kénytelenek eljárást indítani adatszolgáltatás megtagadása miatt – tette hozzá.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Jelentős béremelésre készül a kormány a következő években.
Merre van az előre Közép-Európa számára? – a Budapest Energy and Security Talks rendezvényről tudósítunk.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
Jön-e a következő világháború Joe Biden döntése után? Tud-e így majd fegyverszünetet kötnie Donald Trump? Milyen hatása lesz Magyar Péter hangfelvételeinek? Heti hírmagyarázat az ügyvéddel, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
