Navracsics: Reding megkérdőjelezi az ír bíróságok függetlenségét is

A magyar tárcavezető a levelét, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán juttatott el az MTI-hez, Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosának a Frankfurter Allgemeine Zeitungban március 9-én megjelent interjújával kapcsolatban küldte az ír miniszterhez. Véleménye szerint ugyanis az interjú nemcsak a magyar, hanem az ír igazságszolgáltatási rendszerre nézve is következményekkel bír. Kifejtette, ebben az interjúban a biztos közvetlen összefüggést próbál teremteni az ír bíróságok azon döntése között, amelynek értelmében nem adták ki Francis Ciarán Tobint Magyarországnak, valamint a magyar bíróságok függetlenségének állítólagos megkérdőjelezhetősége között, azt sugallva, hogy valójában ez utóbbi tükröződik az ír bíróságok elutasító döntésében.

„Egy pillanatra félretéve most a Tobin-ügy részleteit, szeretném megkérdezni Önt mint Írország igazságügyi miniszterét, hogy osztja-e Reding asszony nézeteit az ügy megítélését illetően, és ténylegesen egyetért-e azon állításával, hogy az ír bíróságok bármikor is politikai megfontolásokra alapoznák az ítéleteiket” – fogalmazott Navracsics Tibor. Kiemelte, mivel Viviane Reding nyilatkozata nyilvános, így „talán egyetértünk abban, hogy a jelenlegi körülmények között a hallgatásunk beleegyezésnek tűnhet”. Éppen ezért utasította vissza nagyon határozottan ezt a feltételezést egy a biztosnak címzett nyílt levélben, és ezért várja a lehető leghamarabb Alan Shatter válaszát is – magyarázta.

Viviane Reding március eleji interjújában azt mondta, hogy a magyar igazságügy-miniszter az elmúlt évben többször is panaszkodott nála, amiért Írországban a legfelsőbb bíróság vonakodik kiadni egy halálos gázolással elítélt ír állampolgárt. Úgy fogalmazott: „személyesen nem lepett meg”, addig a pontig ugyanis Magyarország több olyan döntést hozott, amely kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.

Navracsics Tibor a múlt vasárnap nyilvánosságra hozott nyílt levelében azt írta: „nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.

Viviane Redingtől, az EU igazságügyi biztosától elvárható, hogy segítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, így a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását, hiszen ez az, amire „annak idején felesküdött” – fogalmazott Zoltai Bence, a 2000-ben Leányfalun elgázolt kisgyermekek édesapja az uniós biztosnak írt levelében, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium juttatott el szerdán az MTI-hez. Zoltai Bence levelében azt írta, immár 13 éve igyekszik a magyar hatóságokkal, az ír bíróságokkal és „most már az EU-s bürokráciával” megértetni, hogy „két gyermek gondatlan és felelőtlen elgázolása nem lehet következmények nélkül süllyesztőbe küldhető ügy”. Arra kérte a biztost, hogy tájékozódjon az ügyben, mielőtt „hivatkozásként előveszi” nyilatkozataiban.

Nem meglepő – fogalmazott –, hogy sok az EU-szkeptikus és EU-ellenes vélemény, mivel az unió több olyan döntést hozott vagy mulasztott el meghozni, amely kérdéseket vet fel az EU szükségességét illetően. Például tehetetlennek bizonyult Írországgal szemben – tette hozzá. Kiemelte, Írország döntései az ügyben 2006 óta folyamatosak, így évekkel megelőzik a jelenlegi magyar kormány a biztos által kifogásolt jogalkotási és igazságszolgáltatási döntéseit. Zoltai Bence azt kérte Viviane Redingtől, hogy „ha már nem képes pozíciójával élve ügyünket előre mozdítani, legalább ne mozdítsa hátra azt a minden jóérzésű állampolgár által helyeselt folyamatot, melynek eredményeképpen minden bűnös el kell nyerje büntetését, és felelősséget kell vállalnia cselekedeteiért”. Ráadásul a büntetés mértékét és a tárgyalások korrektségét még az ír bíróságok is elismerik határozatuk rendelkező részében – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a bíróságok függetlenségére mint kőbe vésett alapelvre hivatkozni is álságos, ha egyszer azok a törvényhozók által megalkotott jogszabályok alapján ítélkeznek. Több lehetősége lenne az EU-nak befolyásolni a rosszul működő kiadatást: jogszabályi lehetőséget biztosíthatnának az ügy kötelező újratárgyalására a három érintett fél bármelyikének bíróságán – vélekedett.

Frissítés: A maga részéről lezártnak tekinti a Tobin-ügyet az Európai Bizottság, mert a brüsszeli testületnek nincs több eszköze ebben a kérdésben - értesült róla szerdán az MTI. Az MTI megkeresésére egy név nélkül nyilatkozó uniós forrás úgy tájékoztatott, hogy Viviane Reding a Tobin-ügyben mind Navracsics Tibor magyar, mind Alan Shatter ír igazságügyi miniszter leveleire válaszolt, ám mivel Shatter októberben az igazságügyi miniszterek tanácskozásán kijelentette, hogy a legfelsőbb bíróság döntésén nem áll módjában változtatni, mert azzal az igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezné meg a bizottság számára, az ügy lezárult.

A brüsszeli testület az uniós jog szempontjából azt vizsgálta, hogy van-e az Európai Elfogatóparancs jogintézményéről szóló jogszabályban olyan kritikus, rendszerszintű hiba, ami oka lehet annak, hogy Francis Ciaran Tobint az ír hatóságok nem adták át a magyar igazságszolgáltatásnak. Az ír bíróságok úgy értékelték, hogy Tobin nem szökött meg Magyarországról, szabadon távozhatott, nem menekült el az igazságszolgáltatás elől, európai elfogatóparancs alapján ezért nem lehet átadni a magyar hatóságoknak. Az uniós vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy az uniós jogszabályban nincs kritikus hiba. Navracsics Tibor egyik levelében világossá tette, hogy ezzel sem ért egyet, mert szerinte igenis kritikus hiba az, ha egy uniós állampolgár egy másik uniós tagállamban két gyereket meggyilkol, és az adott ország ezért képtelen őt felelősségre vonni.