Azzal Boros Tamás is egyetértett, hogy a magyar lakosság nem eléggé tájékozott uniós ügyekben. Mivel szerinte a politikusok tematizálják a közbeszédet, ezért a tájékozatlanságon segíthetne, ha a politikusok többet beszélnének uniós, szakmai kérdésekről. Mióta az unió „mainstream téma”, érdeklődőbbek és tájékozottabbak az emberek. Elmondta: Orbán Viktor pozitív hangvétele is látszott az adatokban. Hann Endre szerint is „szerény mértékben” tudósít a magyar média uniós ügyekről, a kereskedelmi tévék közügyekről is alig. Úgy vélte, fontos lenne tudatosítani annak fontosságát, hogy részei vagyunk az EU-ban zajló folyamatoknak.
Mráz hozzátette: az újságírók sem tájékozottak uniós ügyekben. A magyar lakosság pedig tájékozatlan az intézményekkel kapcsolatban, az EU-ról nincsenek kialakult benyomásai, így a nyugaton nagy port kevert föderalizáció-vitát sem sikerült importálni Magyarországra, mert az állampolgárok nem tudtak állást foglalni sem egyik, sem másik álláspont mellett.
A bizottság a tűzzel játszik, ha belenyúl az alaptörvénybe
Mészáros Antónia kérdésére, miszerint az alkotmánymódosítás-vita új fejezetet nyithat-e a magyar-uniós kapcsolatokban, Boros Tamás elmondta, sok figyelmeztetés jött előzetesen és az aláírást követően is, ám úgy tűnik, a kormány kitart álláspontja mellett. Úgy vélte, ennek oka, hogy nehéz lenne megmagyarázni a Fidesz-szavazóknak, ha engednének az uniónak.
Csak szavakról szól a vita Mráz szerint. „Orbán Viktor mást ért jogállamiság alatt”, mint az uniós vezető politikusok, viszont részletekbe menően nehezebb fogást találni Magyarországon, fogalmazott. A hivatalos álláspontot júliusra a Velencei Bizottság fogja kialakítani, így elhúzódó, de nem feltétlenül konkrétumokról zajló vitára számít. Nem a „pávatánc” kifejezést tartja legalkalmasabbnak a folyamat leírására, „tárgyalástechnikának” hívná inkább, ami most zajlik.
Hann Endre nem bocsátkozott jóslásokba, szerinte majd a jövőből visszatekintve lehet erre a kérdésre választ adni. Mindenesetre hozzátette, „új minőség” lehet, hogy a bajor parlament elnöke az alkotmánymódosításra hivatkozva nem fogadja előre megbeszélt találkozójuk időpontjában Kövér Lászlót. Boros Tamás szerint „nincsen arra precedens”, hogy „demokráciakérdésben” hogyan járjon el az Európai Bizottság, a Velencei Bizottságnak pedig nincs kényszerítő ereje. A helyzet azért érdekes, mert kettősség áll fenn a két szervezet között. Mráz Ágoston Sámuel elmondta, alkotmányt még nem minősítettek antidemokratikusnak. Ha az EU ezt meglépné, akkor szerinte „rögtön átalakulna az unióhoz való viszony” és a „tűzzel játszana a bizottság”.