Nem egyszerűen emberiességi kérdés, sok dologban az egész ország, a többségi lakosság jövőjét is meghatározza, hogy sikeres lesz-e a romák felzárkóztatása – vélekedett Balog Zoltán egy csütörtöki bécsi rendezvényen.
A hatszázezer magyarországi roma mintegy fele mélyszegénységben él – mutatott rá az emberi erőforrások minisztere a bécsi magyar nagykövetségen egy vitaesten. Kiemelte, hogy a szakképzettség hiánya munkanélküliséghez vezet, s hogy az átlagos várható élettartam Magyarországon a romák körében tíz évvel alacsonyabb az országos átlagnál. „Ilyen nagyságrendű problémával állunk szemben” – hangsúlyozta. A romák integrációja ezért „stratégiai jövőkérdés” is – mondta.
A Fidesz-KDNP kormány eddigi intézkedéseit ismertetve hangsúlyozta, hogy meglátása szerint nem lehet csupán szociálpolitikai oldalról megoldani a problémát, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai megközelítésre is szükség van.
A pódiumbeszélgetésen szintén részt vevő Izsák Rita, az ENSZ független szakértője alapvető fontosságúnak nevezte, hogy fel kell építeni a büszkeséget, és erősíteni kell az identitástudatot a romákban. A témával kapcsolatban megjegyezte azt is: nézete szerint a média gyakran olyan általánosító képet tükröz vissza a romákról, amellyel nem minden roma származású ember tud azonosulni, ezért nehezen találja meg identitását. A szakértő, aki, mint mondta, ő maga is romának vallja magát, hangsúlyozta a roma összefogás fontosságát is. Úgy vélekedett: a roma közösség ma jobbára „mások jóindulatára” van utalva, ezzel szemben jobban szervezettnek kellene lenniük, hogy képviselni tudják érdekeiket – mondta.
Balog Zoltán úgy vélekedett: „nem csak a kisebbségnek kell megtanulnia, hogy maga is képes legyen a cselekvésre, de a többségi lakosságnak is meg kell tanulnia, hogy ne atyáskodó legyen a hozzáállása”. Nem mentorokra, hanem partnerségre van szükség – tette hozzá. Úgy vélte, ez olyan pont, amelyben a magyar romastratégián még lehet fejleszteni.
Joannisz Dimitrakopulosz, az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatási igazgatója felidézte, hogy az Európai Bizottság felkérésére a FRA tíz országra kiterjedő tanulmányt készített. A 2011-ben közzétett felmérés egyöntetűen azt mutatta, hogy a környezetükben élő, nem roma lakossághoz képest a romáknak minden országban rosszabbak voltak az esélyei az iskolázottságra, az elhelyezkedésre, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésre. Ez azt mutatja – mondta a szakértő – , hogy a speciális nehézségekkel küzdő területek fejlesztése mellett a hátrányos megkülönböztetés ellen is küzdeni kell.
Andrzej Mirga, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadója az EU keretében született nemzeti romastratégiákkal kapcsolatban rámutatott többek között az adatgyűjtés nehézségeire. A stratégiák egy része kijelenti, hogy mérhető eredményekre van szükség, ugyanakkor egyes országokban a törvények tiltják az etnikai alapú adatgyűjtést. Sürgető feladatként jelölte meg az eddig elköltött források hatásvizsgálatát is. Lengyelországot hozva példaként rámutatott, hogy ha nagyon sok a közreműködő partner, akkor kevesebb forrás jut a valódi címzettekhez.
A három bécsi magyar diplomáciai képviselet – a kétoldalú, az ENSZ- és az EBESZ-nagykövetség – közös szervezésében megvalósult rendezvény a Jogok, esélyek, perspektívák elnevezésű programsorozat része.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
