A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek elkötelezettek amellett, hogy az 1990 előtt keletkezett állambiztonsági iratok nyilvánosságot kapjanak és kutathatók legyenek.
Erről Suha György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) ügyvivője számolt be újságíróknak a pénteki tanácskozás után, hangsúlyozva, hogy az ügynökdossziékat a szükséges alkotmányos garanciák megteremtése mellett hozná nyilvánosságra a hét demokratikus ellenzéki erő, az MSZP, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Demokratikus Koalíció, az MSZDP, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt (SZEMA) és a Centrum Párt.
A megbeszélés másik témájaként a jogállami intézmények függetlenségének helyreállítását jelölték meg. Az elfogadott közös nyilatkozat szerint az ellenzéki szervezetek egyetértettek abban, hogy közpénzügyi intézmények (a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) vezetőjévé – a mostani gyakorlattal szemben – ne lehessen megválasztani azt, aki a megelőző öt évben kormánytag, parlamenti vagy önkormányzati képviselő, illetve pártvezető volt. Emellett szükségesnek tartják módosítani a Költségvetési Tanácsnak a büdzsé elfogadásához kapcsolódó vétójogát úgy, hogy az ne vezethessen az Országgyűlés „visszaélésszerű” feloszlatásához. Az ellenzéki szervezetek átalakítanák a jegybanki vezetők jelölésének és megválasztásának szabályait is, hogy erősödjön a nemzeti bank függetlensége. Ennek részleteiről azonban még nem állapodtak meg.
A szocialista párt által kezdeményezett ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági, oktatási, kül- és nemzetpolitikai, valamint foglalkoztatáspolitikai kérdésekről is egyeztettek már. Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra, amelyen az LMP és a 4K! nem vesz részt, míg az Együtt 2014 csak a közjogi tárgyú megbeszélésekre megy el. Ezek közül a pénteki volt a negyedik forduló.