Négy magyarországi civil szervezet is bekapcsolódott abba az európai polgári kezdeményezésbe, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság alkosson uniós normát a sajtó sokszínűségének biztosítására.
A szervezetek – a Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) és a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata – csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon ismertették álláspontjukat. Közlésük szerint október végéig legalább hét európai uniós tagállamban kell összegyűjteniük összesen minimum egymillió aláírást, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze kezdeményezésüket. A többi közt azt követelik: szűnjön meg a túlzott tulajdonkoncentráció a média- és a hirdetési szektorban, és politikailag független médiatanácsok döntsenek a területet érintő ügyekben.
A sajtószabadságot biztosító új uniós irányelvben vagy a jelenlegi, audiovizuális irányelv kiegészítéseként rögzítenék azokat az összeférhetetlenségi szabályokat is, amelyek kizárják a médiatulajdonlásban a politikai és gazdasági összefonódást. Azt is biztosítanák, hogy a tagállamok médiahatóságai megfelelő információkhoz jussanak a médiavállalkozások valódi tulajdonosi köréről.
Kocsis Györgyi, a Magyarországi Európa Társaság alelnöke azt mondta: számos uniós országban lehet érzékelni, hogy veszély fenyegeti a sajtószabadságot és a médiapluralizmust. Vagy a tőkekoncentráció jelent akadályt, vagy – megjegyzése szerint, ahogy Magyarországon – a kormányzati hatalom túlzott mértékű befolyása. A kezdeményezéshez Magyarország mellett kilenc ország szervezetei csatlakoztak: Belgium és Olaszország, Bulgária, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Portugália, Románia és Spanyolország.
Molnár Péter (Milla), a kampány magyarországi szakmai koordinátora, a beadvány egyik szövegezője elmondta: a kezdeményezéshez fűződő magyarországi kampány középpontjában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának megszüntetése áll. Céljuk az is, hogy az Európai Unió minden tagállamára kötelező szabály mondja ki, hogy a médiatestületekben egyetlen politikai vagy más társadalmi csoportnak sem lehet meghatározó befolyása.
Polyák Gábor, a MéM vezetője szerint negatív hatással van a magyar médiapiac szerkezetére, hogy a médiatanács nem független a politikai hatalomtól. Szerinte a testület hosszú távra szóló, piacbefolyásoló döntései nem szakmai szempontok alapján születnek. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy már a Dunántúl nagy részét lefedve terjeszkedhetett a Lánchíd Rádió, amelynek egyértelmű a politikai kötődése: egy olyan médiavállalkozás, az Infocenter tulajdonában áll, amelynek korábbi vezetője miniszteri posztot kapott a jelenlegi kormányban. Kifejtette: a piacra az tud jelentős befolyást gyakorolni, ha a politikai és a gazdasági hatalom egy kézben összpontosul, Magyarország pedig az elmúlt évekig mentes volt attól, hogy ez által torz nyilvánosság jöjjön létre.
A Pécsi Tudományegyetem docense a magyar politikai kultúrában értelmezhetetlen, formalistának nevezte a médiatörvény jelenlegi, az Európa Tanács észrevételei alapján zajló változtatását, és azt mondta: „az eddigi európai segítség nem vitt minket érdemben előre”. Közölte azt is: felhívták az Európa Tanács figyelmét a jelenlegi változtatások elégtelenségére, és azt a választ kapták: nincs még vége az erről folyó tárgyalásoknak.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az unió polgárai is felvethetnek jogalkotási területeket az Európai Bizottság számára. Az Európai polgári kezdeményezés a sajtó sokszínűségéért című petíciót egy internetes oldalon lehet aláírni, Magyarországról minimum 16 ezer 500 aláírásra van szükség.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
„Hangfelvétel van róla. Nem én találtam ki” – mondta Szűcs Gábor.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
