Évtizedekre rendeződhetett a megyei kulturális intézmények helyzete

A törvénymódosítások után létrejött modell lényege, hogy a megyei hatókörű múzeumok és a megyei könyvtárak a megyei jogú városok (továbbá a múzeumok esetében Tata és Szentendre) fenntartásába kerültek, az eddigi múzeumi tagintézmények fenntartói pedig néhány kivétellel azok a települések lettek, ahol azok elhelyezkednek. Tizenhárom múzeumi egység állami fenntartásban marad, elsősorban a nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségük miatt. Ezek nem önálló intézményekként, hanem országos múzeumok filiáléiként működnek tovább. Bár a megyei muzeális szervezetek így felbomlottak, a megyei hatókörű múzeumok ezentúl is szakmai háttértámogatást nyújtanak a megye többi múzeumi egységének, továbbra is lesz állami feladatkörük – például a régészeti feltárások megszervezése, a továbbképzés, a szakmai tanácsadás –, és erre központi forrást is kapnak – közölte a helyettes államtitkár.

A könyvtárak esetében egyszerűbb volt a helyzet: az egykori megyei könyvtárak a megyei jogú városok fenntartásába kerültek, és amennyiben ott városi könyvtárak is működtek, azok beolvadtak a megyei intézménybe. Ezek a megyeszékhelyek ellátásán túl megyei feladatokat is kapnak, többek között a kistelepülések könyvtári szolgáltatásának megszervezését, így egyetlen kistelepülés sem marad könyvtári szolgáltatás nélkül – hangsúlyozta. Hammerstein Judit elmondta, hogy a megyei feladatellátást a könyvtárak tekintetében is az állam finanszírozza, ezt a támogatást egészíti ki a város a tipikusan városi feladatok ellátásának biztosításával.

A levéltárak helyzetét külön törvénymódosítás rendezte: a megyei levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL) tagozódtak be, létrehozva ezzel egy teljesen új, mintegy 700 munkatársat foglalkoztató struktúrát, amely több mint 10 ezer közigazgatási egység anyagát dolgozza fel.

A helyettes államtitkár a közművelődési intézményhálózatról is szólt: a megyei szint mint módszertani feladatkör állami fenntartásba került az átalakuló Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézeten keresztül, amelynek az lesz a dolga, hogy a közművelődési feladatellátást módszertani szempontból újragondolja, megyénként négyfős módszertani egységek felállításával. Ez a gyakorlatban többek között tanácsadást, háttértámogatást, a képzések megszervezését jelenti – jegyezte meg.

Mint hozzáfűzte, az intézményeket fenntartóként vették át a települések, de az ingatlanok állami tulajdonban maradtak. A könyvtári területen azonban a működéshez szükséges ingóságok, dokumentumok tulajdonjoga az átvevő városokhoz került. A települések feladata most az, hogy megkössék a vagyonkezelői szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A jövőben persze érdemes elgondolkodni azon, hogy az ingatlanátadás is megtörténjen – vetette fel.

Hammerstein Judit elmondta: a megyei hatókörű múzeumok idén 2,4 milliárd forintos állami feladat-támogatásban részesülnek, az állami fenntartásban maradó 13 múzeumi egységre 700 millió jut, a könyvtárak pedig 2,85 milliárd forintot kapnak azon az 1,7 milliárdon felül, amit a kormány a kistelepülési feladatellátás finanszírozására különített el. Fontos eredmény továbbá, hogy sikerült visszaállítani az önkormányzati kulturális normatívát, így az állam céltámogatást ad az intézmények fenntartására – emelte ki.