A közszolgálati médiát a tartalom minősíti, ezért annak értékorientáltnak kell lennie – mondta Auer János a Szabadelvű Médiaműhely (SZEMM) konferenciáján. Oplatka András arról beszélt: a szabad sajtó fenntartása költségesebb, ennek árát meg kell fizetni.
A közszolgálati médiát a tartalom minősíti, ezért annak értékorientáltnak kell lennie – mondta Auer János, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja szombaton Budapesten, a Szabadelvű Médiaműhely (SZEMM) konferenciáján. A közszolgálatiság európai tartalma című tanácskozáson Auer János azt mondta: a közszolgálati és a kereskedelmi médiának egymás mellett kell működnie, azonban az utóbbi igen erős hatása ellenére a közszolgálatinak nem kell versenyeznie vele. A médiatanács tagja szerint az államnak tervezhető finanszírozással, ésszerű szervezeti keret meghatározásával kell biztosítania a minőségi közszolgálati tartalmak elkészülését. „Nem lenne érdemes a minőséget feláldozni a nézettség oltárán” – hangsúlyozta Auer János, aki közölte: nem osztja azt a nézetet, hogy a kereskedelmi csatornák a demokrácia letéteményesei lennének azáltal, hogy széles rétegek számára készítenek műsort.
Szólt arról is, hogy az európai szabályozás a versenyjog szemszögéből, az állami támogatás meghatározása szempontjából közelít a közszolgálati média szabályozásához, míg az Európa Tanács inkább tartalma, funkciója felől vizsgálja azt. Utóbbi arra helyezi a hangsúlyt, hogy a közszolgálati tartalom minél szélesebb réteghez jusson el, és adjon lehetőséget a társadalmi párbeszédre.
Oplatka András egyetemi tanár, a Neue Zürcher Zeitung egykori újságírója – akit az eseményen a SZEMM Európa-éremmel tüntetett ki 70. születésnapja alkalmából több évtizedes munkásságát méltatva – Svájcban szerzett tapasztalatairól számolt be azzal kapcsolatban, hogyan szolgálhatják a komolyabb és a könnyedebb lapok az olvasókat.
A nyomtatott sajtó tartalmi szolgáltatása számára az internet nem konkurencia – mondta, hozzátéve: a lapok azonban azt megsínylik, hogy az internet lényegesen csökkentette a reklámpiaci bevételeiket. Ennek következtében a lapok takarékosságra kényszerültek, ez pedig a leginkább a minőségi, drágán előállított újságokat sújtja.
Beszámolt arról is, hogy a háromnyelvű Svájcban mindhárom nyelv beszélői több közszolgálati tévé kínálatából is választhatnak. A csatornák a politikai sokszínűség jegyében készítik műsoraikat, és a civil szervezetek palettáját is megjelenítik. Oplatka András hangsúlyozta: a szabad sajtó fenntartása költségesebb, ennek árát azonban szerinte meg kell fizetni.
Simon János politológus, a Közép-európai Politikatudományi Szemle főszerkesztője az Európai Unión belül jelentkező problémákat bemutatva, valamint a közép-európaiság fontosságát hangsúlyozva azt mondta: már régóta felvetődött egy közép-európai televízió gondolata. Egy felvidéki, Kassa megyei felmérés eredményeire hivatkozva hozzáfűzte: az ott élőknek lenne igényük egy kétnyelvű tévéadásra, amely a tudáshoz, a technológiához, a pedagógiához kapcsolódó műsorokat kínálna.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Nemzeti csapatunk ötgólos hátrányból kapaszkodott vissza.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Elsöprő többséggel utasították el a leggazdagabbak megadóztatásáról szóló javaslatot. A vagyonadó még a kormánynak sem kedvezne.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
Nem erre számított az Európai Bizottság elnöke.
A megkérdezettek leginkább az online médiatérben találkoznak háborús propagandával.
