Balog: A versenyképes tudás miatt kell átalakítani a köznevelést

A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására –jelentette ki az ágazat helyzetéről szóló keddi, országgyűlési vitanapon Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője vitaindító felszólalásában hangsúlyozta: mindenképpen változásra van szükség a köznevelésben, mert a rendszer „egyre gyengébb teljesítményt” nyújt és a kikerülő diákokból hiányzik a versenyképes tudás. „Amíg sok pénzt ölünk a felzárkóztatásba, addig a jól teljesítő közép hiányzik a rendszerből” – fogalmazott a miniszter. A változtatások másik oka szavai szerint a rendszer finanszírozhatatlansága és széttagoltsága, éppen ezért a kormány újragondolta az állami feladatmegosztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormányzatokat az adósságállományuktól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte: a tavaly decemberben elfogadott köznevelésről szóló törvény kijelöli azokat az alapelveket, amelyek mentén a kormány irányítani akarja az iskolákat. Közlése szerint az a cél, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd. Kiemelte: az előző kormány alatt – 2008-ban – jelentősen romlott az iskolák helyzete, mivel az akkori kormány 33 milliárd forintot vont el az oktatástól. Szerinte ennek az oka az is, hogy bár az MSZP-kormány az esélyegyenlőség megteremtését hirdette, a gyerekek közötti különbségek nem csökkentek, hiszen még mindig számít, hogy egy gyerek hová születik. Kiemelte azt is: azzal, hogy egyes önkormányzatok különböző módszerekkel próbáltak meg alkalmazkodni az előző kormányok intézkedéseihez, „az iskolarendszer egysége komoly repedéseket mutatott”.

A szakállamtitkár szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszerbe, valamint jelentősen nő a rendszer számonkérhetősége is. Hoffmann Rózsa fontos lépésnek nevezte, hogy a rendszer elindul az egész napos iskola felé, hiszen az iskolák kötelesek lesznek délután 4-5 óráig foglalkoztatásokat tartani. Kiemelte a mindennapos testnevelés bevezetését is. Elmondta azt is, hogy visszaállítják majd a külső szakmai ellenőrzés eszközeként a tanfelügyeletet: a következő fél évben 50 iskolában próbálják ki a rendszert, majd ezt követően minden iskola kaphat önálló tanfelügyeletet. A pedagógusok helyzetéről szólva Hoffmann Rózsa ismertette: a tanárok helyzete 2008 és 2010 között jelentősen romlott, a kormány céljai szerint azonban az életpályamodell bevezetésével előmeneteli rendszert biztosíthatnak számukra. Az életpályamodell másik elemével, a béremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön”.