Minimum 576 millió, legfeljebb 1 milliárd 300 ezer forintba kerülhetett a Marslakók eddigi részeinek elkészítése az Index számításai szerint. A portál úgy véli, a sorozat sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi média elvárásainak nem felelt meg, és a magyar filmgyártás csaknem minden betegségét magán hordozta.
Július végén terjedt el a hír, hogy leállt a köztévé Marslakók című sorozatának forgatása, és a napokban az MTVA a Marslakók Produkciós Kft.-vel közösen azt is megerősítette: később sem folytatják a munkákat. Mint írták: a sorozat „innovatív értékei ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”, és a „nézők száma elmaradt az elvárt mértéktől”.
Az Index az atlatszo.hu-ra feltöltött szerződésrészlet alapján azt írja: a közmédia három év alatt kétmilliárd forintot fizetett volna a gyártó cégnek. A dokumentum szerint egy epizód 5,9 millió forint + ÁFA-ba (összesen 7 millió 493 ezer forint) került, ezen felül pedig a Marslakók Produkciós Kft. az előkészítő munkákra a köztévétől 50 milliót érő kapacitás mellett 150 millió forint készpénzt is kapott. A sorozat – az egyszeri költségeket is figyelembe véve – az első három év költségvetése alapján havi bruttó 245 417 625 forintba került volna – írták. Az Index számításai szerint a március 4-e óta adásba került 77 rész minimum 576 millió 961 ezer forintba kerülhetett, a teljes költségvetés alapján visszaosztva viszont öt hónap alatt legfeljebb 1 milliárd 227 millió forintról lehet szó. A pontos összeggel kapcsolatban a hírportál felkereste az illetékeseket, de azok a cikk megjelenéséig nem adtak választ kérdéseikre.
Az Index újságírója szerint a sorozat alapvető problémája az volt, hogy sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi média elvárásainak nem felelt meg. Mint írták, jellemzőek voltak az életidegen párbeszédek és helyzetek, és aki nem követte folyamatosan nyomon az adásokat, könnyedén elveszthette a fonalat. A portál szerint a kivitelezéssel is komoly problémák adódtak és rengeteg baki maradt az epizódokban.
A március 4-ei első két részt az AGB Nielsen mérései alapján a teljes népesség 6,8 százaléka, 358 ezer fő nézte, ezen belül a 18-49-es korosztályból 123 ezren. Ezt követően a nézőszám zuhanásnak indult: egy héten belül 36 ezerre esett azon 18-49 évesek száma, akik látták az adást. Az első hónapban csak egyszer sikerült elérni az öt százalék feletti közönségarányt, április közepére pedig a kezdeti nézők hatoda lemorzsolódott.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely közgazdász szakértője az Indexnek azt nyilatkozta: „örvendetes fejlemény, hogy az MTVA önkritikát gyakorolt”. Hozzátette: „ha valami nem hozza azt a nézettséget, amit várnak tőle, akkor ott a műsor teljes átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, de ez egy sorozat esetében csak a megszüntetés lehet. Ebben az esetben az MTVA az egyetlen jó döntést hozta” – vélte.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
A stáb egy olyan állítást cáfol, ami nem is létezett.
A férfi válaszok helyett hazaárulónak titulálta Császár Attilát.
A filmben két jelenet is szorosan kapcsolódik az 1956-os forradalmi eseményekhez.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
