A portál beszámol arról: 1869-től egészen 2011 végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára hazánkban, de a kormánypártok tavaly úgy döntöttek, csak az általános nyugdíjkorhatárig – jelenleg 62 évig – maradhatnak hivatalban. A Fidesz az egységes nyugdíjkorhatár szándékával magyarázta a döntést. A szabályozás alapján a lap szerint júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további negyvené szűnhet meg az év végéig.
Az Origo úgy tudja: az AB nem a korhatár csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma, illetve a meghatározás nincs összhangban a korhatárcsökkentést előíró alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel. Az AB-hoz forduló bírák szerint jelenleg nincs is egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár, hiszen a most 62 évnél meghúzott korhatár fokozatos emelése miatt más-más szabály vonatkozik a különböző évben születettekre.
A bírói korhatár csökkentését az AB mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is vizsgálja. Az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely szeptemberben tárgyalhatja az ügyet.