Ő vezeti az Alkotmánybíróságot, amíg nem lesz új elnöke a testületnek

Az elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettes nemrég az iskolai mobilhasználattal kapcsolatban keményen kiosztotta azokat, akik gyerekeket használnak fel politikai céljaikra.

Az Origo értesülései szerint alkotmányellenesnek tartja és várhatóan megsemmisíti hétfői ülésén a bírók kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentését az Alkotmánybíróság. A kormány rendelkezését a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi Európai Bíróság is vizsgálja.
A portál beszámol arról: 1869-től egészen 2011 végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára hazánkban, de a kormánypártok tavaly úgy döntöttek, csak az általános nyugdíjkorhatárig – jelenleg 62 évig – maradhatnak hivatalban. A Fidesz az egységes nyugdíjkorhatár szándékával magyarázta a döntést. A szabályozás alapján a lap szerint júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további negyvené szűnhet meg az év végéig.
Az Origo úgy tudja: az AB nem a korhatár csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma, illetve a meghatározás nincs összhangban a korhatárcsökkentést előíró alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel. Az AB-hoz forduló bírák szerint jelenleg nincs is egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár, hiszen a most 62 évnél meghúzott korhatár fokozatos emelése miatt más-más szabály vonatkozik a különböző évben születettekre.
A bírói korhatár csökkentését az AB mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is vizsgálja. Az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely szeptemberben tárgyalhatja az ügyet.