Éledezik a V4-ek? Baráti koccintásról számolt be a miniszterelnök főtanácsadója

Nyitrai Zsolt arról írt, hogy Rudolf Schuster, korábbi szlovák államelnök 92 évesen is előre tervez és minden nap és dolgozik.

Csatáry Lászlót 1948-ban a kassai járási népbíróság háborús bűnösnek minősítette, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól – mondta Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját.
„Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget” – mondta a történész.
Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: „Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet.”
A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. „A Csatáry ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket” – mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján.
„A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket” – ismertette a vádiratot Balassa Zoltán.
Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre – hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták – Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban.
Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban.