Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában Áder János köztársasági elnök leszögezte, nincs Magyarország Európa nélkül, ahogy Európa sincs Magyarország nélkül. Az államfő szerint a sajtó Magyarországon is olyan szabad, mint Németországban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában egy nagy lélegzetvételű interjú jelent meg Áder Jánossal, melyben az államfő leszögezte, hogy ma már egyetlen politikus sem hagyhatja figyelmen kívül a környezetvédelmi szempontokat. Beszélt arról is, hogy az Európai Parlament Környezetvédelmi és Közegészségügyi Bizottságának tagjaként fontos volt számára, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek közvetlenül érintik hazáját is. Áder felidézte, hogy a tiszai ciánszennyezés tizedik évfordulóján kezdeményezte a ciános bányászati technológiák betiltását, továbbá kitért arra is, hogy a vörösiszap-katasztrófa idején azzal szembesült, hogy az Európai Uniónak nincsenek meg a megfelelő eszközei az ehhez hasonló ipari- és környezeti katasztrófák leküzdéséhez. Ennek kapcsán a magyar államfő beszélt egy európai katasztrófaalap kialakításáról. A vörösiszap-katasztrófa tanulsága, hogy erősíteni kell az állami ellenőrzést – szögezte le Áder János, majd hozzátette, hogy meg kell találni azokat a technológiákat, amelyekkel a fenntarthatóság összhangba hozható az üzleti életben és a környezetvédelemben egyaránt.
A köztársasági elnök a német lapban kifejtette, hogy a Fidesz alapításának idején az alapvető kérdés az volt, hogy az ország visszanyerje szuverenitását és az euro-atlanti integráció jegyében Magyarország visszatérjen az európai demokráciák családjába. Sajnálatát fejezte ki, hogy két évtized alatt a magyarok életszínvonala nem tudta megközelíteni a nyugat-európai átlagot, majd hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban mindenkinek van felelőssége. Hosszadalmas és természetes folyamatnak nevezte Áder, hogy a Fidesz az Európai Néppárthoz csatlakozott és hangsúlyozta, hogy a párt fejlődését meghatározta „az a sok magyar számára kijózanító élmény”, hogy négy évvel az első szabad választások után a szocialisták szerezték meg a mandátumok abszolút többségét, habár kevesebb szavazatot kaptak, mint a polgári pártok együtt. A Fidesz ebből azt a tanulságot vonta le, hogy jövőben az lesz a döntő, sikerül-e egyesíteni a polgári erőket – fejtette ki az államfő a FAZ-nak, aki élete egyik legjobb döntésének nevezte, hogy elvállalta a képviselőséget az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy európai tapasztalatokkal akarta kiegészíteni ismereteit.
Az életben vannak véletlenek és tervezett dolgok – mutatott rá Áder János, aki elmondta: nem tudja, hogy a köztársasági elnöki pozíció melyikhez tartozik. Kifejtette, hogy az ő felfogása sem a népies, sem a nyugatias irányzatot nem zárja ki és leszögezte, hogy Magyarország a történelme, a jelene és a politikai céljai szempontjából a nyugati kultúrkör elválaszthatatlan részéhez tartozik. „Nincs Magyarország Európa nélkül, ahogy Európa sincs Magyarország nélkül” – jegyezte meg Áder János és hangsúlyozta, hogy a magyarok kreatívak és ők Európa egyik legszabadságszeretőbb népe. Arra is kitért, hogy a német újraegyesítés a vasfüggöny magyarországi megnyitásával kezdődött. Kiemelte, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye német és spanyol példákat követnek. Az ombudsmani rendszerről elmondta, hogy skandináv, az állami pénzek felügyelete pedig német mintát követ. Magyarország a rendszerváltás óta jó szomszédsági viszonyokat ápol a környező országokkal, de többet kell tennünk azért, hogy megértsük egymást – jelentette ki a magyar államfő, aki szerint a Kárpát-medence országainak meg kellene állapodniuk abban, hogy nem használják ki a magyar kártyát a belpolitikai küzdelmekben.
A törvényalkotással kapcsolatban Áder kijelentette, ha száz jó törvényt terjesztenek elé, akkor mind a százat aláírja, azonban ha száz rossz törvény kap, akkor százat küld vissza. Ha másként tenne, azzal megsértené az esküjét – jelentette ki, majd elmondta, hogy a törvények mérlegelésénél nem befolyásolja annak európai megítélése. A médiatörvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök a FAZ-nak leszögezte, hogy a sajtó olyan szabad, akárcsak Németországban. Kijelentette, hogy a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve Magyarország a középmezőnybe tartozik – idézi az interjút a Médianéző.