Miért nem sikerült a magyar kiugrás, ha a román igen?
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Vasárnap 72 év után avatnak újra egész alakos Horthy Miklós-szobrot Magyarországon, a Somogy megyei Kerekiben.
Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István – Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke a rendezvény főszervezője közölte: 72 év után avatnak újra egész alakos Horthy Miklós-szobrot az országban. A szobrot az alapítvány mellett Kereki alpolgármestere, Csicsai László, valamint Sas Attila vállalkozó állíttatja. A rendezvényre két-három ezer vendéget várnak, köztük a Horthy család tagjait, vitézi és lovagi rendek tagjait, továbbá magánemberként fideszes és jobbikos politikusokat is.
Marton Lajos, az 570 lakosú somogyi falu független polgármestere az MTI-nek elmondta: a település öt független tagból álló testülete jóváhagyta a szoborállítást, ő maga nem támogatja, de elfogadja a többség akaratát. Mint mondta, Horthy Miklóshoz annyi köze van Kerekinek, hogy a kormányzó többször is vadászott a környékén.
A Szántódról Kaposvár felé vezető úton, a település bejáratánál, egy szemétlerakó felszámolásával alakították ki az elmúlt években azt az autós pihenőhelyet, amelynek tavaly ősszel a Horthy Miklós tér nevet adta a település testülete. Oda kerül a csaknem két méter magas, fából faragott Horthy-szobor, Kücsön Norbert alkotása. A polgármester szerint a szoborállítás megosztja a falut. Hangsúlyozta, szeretné, ha másról lenne híres a település, és nem válna politikai csaták színterévé. Hozzátette: nem kapott meghívót a rendezvényre, de a „sorok között, hátul” a falu elöljárójaként részt kíván rajta venni rajta.