Nagyüzem kezdődik a parlamentben

A képviselők a keddi határozathozatalok során járulhatnak hozzá foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásához, amelyek szükségességét Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal indokolt, hogy a jelenleg működő mintegy háromszáz szociális szövetkezet nem ösztönzi a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését. A miniszter előterjesztésének elfogadása esetén a szociális szövetkezetek közfoglalkoztatók lennének, céljuk pedig, hogy a foglalkoztatásból kirekedt hátrányos helyzetűeknek teremtsen munkalehetőséget.

Szavazás várható arról a javaslatról is, amelynek eredeti célja az európai uniós források kifizetésének felgyorsítása azáltal, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben lehetőséget adnak a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás határidejeinek lerövidítésére.

A Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosíthatja a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a változtatás révén lehetőség lesz arra, hogy a külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító és iratot át sem vevő perbe fogottaknál is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály. Szintén fideszes képviselők indítványára változtathatnak a közelmúltban bevezetett, úgynevezett látvány-csapatsportoknak kedvező társaságiadó-kedvezményen, indoklásuk szerint a módosítások a 2012-2013-as támogatási kérelmeket érintik.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára számos ponton módosulhatnak a szabálysértésekkel összefüggő jogszabályok, a tárca vezetője szerint a változtatásokat részben a szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra elemelése indokolja.

A fentiek mellett megszülethet az a törvénymódosítás is, amely a Williams-szindrómában szenvedőkre is kiterjeszti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét. A képviselők elfogadhatják továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es beszámolóját.

Az Országgyűlés kedden - várhatóan a kora esti órákban - kezdheti tárgyalni az egészségügy újjáalakításáról szóló előterjesztést, amellyel az állam májusban - a korábbi tervekhez képest nem két lépcsőben, hanem egyszerre - vehet át összesen 55 kórházat az önkormányzatoktól. Az erről szóló, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint lesz olyan megye, ahol hat, de olyan is ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba. A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében és Veszprém megyében veszi át az állam. A megyék többségében - Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron - négy kórház kerül át. Békés és Zala megyében három; Fejér, Nógrád, Tolna, Somogy és Vas megyében két-két intézményt vesz át az állam. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében pedig egy-egy kórház kerül állami fenntartásba.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban arról adott tájékoztatást, hogy az állam az intézményeket azok összes ingó és ingatlan vagyonával, továbbá adósságállományával együtt veszi át. Kiemelte továbbá, a kormány döntése értelmében az intézmények hasznosításából származó vagyont az egészségügyben kell felhasználni.

A járások kialakításával összefüggő változtatásokról szerdán kezdődik vita. Navracsics Tibor előterjesztése alapján egyes jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok, az okmányirodák és az ügyfélszolgálati kirendeltségek kerülnének a járási hivatalokhoz. A javaslat szerint új kirendeltségekhez tartozhatna a jegyző - kivételes esetben a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörében lévő feladatok egy része. Ez érintené a gyámügyi igazgatást, egyes, jelenleg a jegyzőnél lévő közlekedésigazgatási feladatokat, a hadigondozást, a kereskedelmi-engedélyezési feladatokat, illetve a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott idegenrendészeti feladatokat.