A munkanélküliek száma 2012 első negyedévében 504 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
A munkanélküliek száma 2012. január-márciusban 504 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett — közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,3 százalékponttal emelkedett. A munkanélküliek létszáma 14 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11,7 százalékos értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. 2012. első negyedévében a 15-74 éves férfi népességből 279 ezren voltak munkanélküliek, lényegében ugyanannyian, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel az értékkel munkanélküliségi rátájuk sem változott, 12 százalék maradt.
A nőket január-márciusban 226 ezer fős, 11,4 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami 0,3 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A munkanélküliek 15,7 százaléka a munkaerő-piacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,8 százalékos munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal volt magasabb a 2011. első negyedévinél. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,9 százalék, egy év alatt alig változott, a létszámuk kevesebb mint tízezerrel nőtt és a ráta 0,1 százalékponttal emelkedett. A munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi adatai szerint 2012. március végén 591 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 9 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
