A munkanélküliek száma 2012 első negyedévében 504 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
A munkanélküliek száma 2012. január-márciusban 504 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett — közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,3 százalékponttal emelkedett. A munkanélküliek létszáma 14 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11,7 százalékos értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. 2012. első negyedévében a 15-74 éves férfi népességből 279 ezren voltak munkanélküliek, lényegében ugyanannyian, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel az értékkel munkanélküliségi rátájuk sem változott, 12 százalék maradt.
A nőket január-márciusban 226 ezer fős, 11,4 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami 0,3 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A munkanélküliek 15,7 százaléka a munkaerő-piacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,8 százalékos munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal volt magasabb a 2011. első negyedévinél. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,9 százalék, egy év alatt alig változott, a létszámuk kevesebb mint tízezerrel nőtt és a ráta 0,1 százalékponttal emelkedett. A munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi adatai szerint 2012. március végén 591 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 9 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
