A közmédia átalakításával, függetlenségével, valamint a hazai médiaszabályozással egyaránt foglalkoztak a Köz, szolgálat, média című konferencia előadói. György Péter szerint a médiáért folytatott csatát a kormány elvesztette, Bajomi-Lázár Péter médiakutató már azt is kétségbe vonta, hogy szükség van közszolgálati médiára.
A közmédia átalakításával, függetlenségével, valamint a hazai médiaszabályozással egyaránt foglalkoztak a Köz, szolgálat, média című konferencia előadói, akik a közszolgálatiság feladatairól, szerepéről és az intézmények szükségességéről is kifejtették véleményüket vasárnap, Budapesten.
György Péter, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára szerint a médiáért folytatott csatát a kormány elvesztette, a közszolgálati médiát a nézettségi mutatók alapján nem volt érdemes elfoglalni, mert azok nem érdeklik a nézőket, hallgatókat. A médiakritikus arról is szólt, hogy bár az intézményi átalakítás közjogilag felháborítja, kevés lehetőséget lát a korábbi állapotok visszaállítására.
Hammer Ferenc, az ELTE Média és kommunikációs tanszékének munkatársa a politikai működés legfontosabb mércéjének nevezte a közmédiát, hangsúlyozva, hogy a megfelelő működtetéséhez politikai konszenzus szükséges. Ennek hiányában a hatalom megszállja a közmédiát, és nem érvényesül a legfontosabb kritérium: az intézményi, szerkesztői függetlenség – mondta. A szociológus ehhez viszonyítva kevésbé lényegesnek tartotta a közmédia szervezeti felépítését.
Bajomi-Lázár Péter médiakutató már azt is kétségbe vonta, hogy szükség van közszolgálati médiára, mert – mint mondta –, az ilyen jellegű tartalmak átadásának nem feltétlenül a közszolgálati intézmények fenntartása a legjobb módja. Szerinte a kereskedelmi csatornák ma már igen széles kínálatot nyújtanak, így azt is át kell gondolni: van-e még olyan tartalom, amelyet itt nem kaphat meg a néző, hallgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kereskedelmi alapon működő hírcsatornák nem kínálnak pártatlan hírműsorokat, és a globalizált csatornák kínálatából kimaradhat az országspecifikus tartalom.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
Gyülekezési jog megsértésének vétsége miatt nyomoznak a tiszás politikus ellen.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
