EP-képviselő nyújtott be panaszt az Echo TV ellen

Panaszt tett az Echo TV ellen hétfőn a Médiatanácsnál Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője. A képviselő az Echo TV február 10-én sugárzott, Korrektúra című műsorában elhangzott „goromba sértések és nem tényszerű szemrehányások” miatt fordult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsához – olvasható a közleményben. Lunacek hatósági felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Médiatanácshoz. A politikus álláspontja szerint a műsorban elhangzott kijelentések nem tartották tiszteletben az emberi méltóságot és ezzel megsértették a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt.

A közleményhez mellékelték a Médiatanácshoz intézett magyar nyelvű beadványt. Ebben az olvasható: „a képviselőnek az EP alapjogi bizottsága (LIBE) február 9-i meghallgatásán elhangzott hozzászólásai közül egyetlen (...) állításra reagálva, ám azt összefüggéseiből és a meghallgatáson kifejtett álláspontjának egészéből kiragadva több minősítő kijelentés hangzott el”. „Ezek mindegyike sértő volt, és nem a megszólalást, hanem személyében a kérelmezőt minősítették” – szerepel a mellékletben. A kérelemben idézett, kifogásolt szövegrészlet szerint Bayer Zsolt az adásban „agyament, ótvar, hazug idiótának” nevezte Ulrike Lunaceket.

A beadvány szerint Lunacek előzőleg az Echo TV-hez panasszal fordult, amelyben nyilvános bocsánatkérésre és a meghallgatáson elhangzott megszólalásai „korrekt, tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatására” szólította fel a csatornát. A politikus a közlés szerint azért döntött a hivatalos panasz benyújtása mellett, mert az Echo TV válaszában „nem ismerte el a közlés jogellenességét, illetve annak tartalma miatt sajnálkozást, bocsánatkérést nem fogalmazott meg”. A képviselő a panasz benyújtásával egyidejűleg visszautasította az Echo TV meghívását egy élő televíziós vitára Bayer Zsolttal.

Az EP liberális frakciójának kezdeményezésére tartott február 9-i közmeghallgatás témája az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamata volt, valamint az, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek.