Második fázisához érkezett két Magyarország ellen folytatott eljárás

Két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében – folytatja az Európai Bizottság Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást. A központi bank függetlenségét illetően további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szerdai sajtótájékoztatóján azt is bejelentették: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre.

Szintén további információkat kérnek a bírói függetlenség ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.

Frissítés:

Az EB új állásfoglalását még szerdán eljuttatja a magyar kormánynak, amelytől mind a négy ügyben választ vár. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Most, a második szakaszban – az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

„A Bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a Bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban” – olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, „de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően”. Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki.

Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást. „Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást” – mondta Rehn a jegybanki függetlenség témájában, amely bár szintén jogi kérdés, nem Reding, hanem az ő portfóliójába tartozik Brüsszelben.

Frissítés:

A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni - közölte a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány szerdán jóváhagyta, és még a nap folyamán megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak - tudatta közös közleményben Szijjártó Péter és Giró-Szász András. Hozzátették: a nyitva maradt kérdésekről a kabinet készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal.

Frissítés:

Szakszerű és konkrét eszmecserét folytatott az Európai Bizottság szerdai ülésén a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról – szögezte le brüsszeli sajtótájékoztatóján a testület szóvivője. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy az uniós végrehajtó testület álláspontja szerint a problémák rendezésében jelentős előrelépések történtek, de „aggodalmak sora továbbra is nyitva maradt”. A bizottság reményei szerint a két fél közti együttműködéssel hamarosan ezek is megoldhatók – emelte ki a szóvivő. Ahrenkilde Hansen megerősítette azt is: reményeik szerint minden probléma rendeződik még az előtt, hogy az eljárások harmadik szakaszába kellene lépniük.

Előre lehetett számítani az Európai Bizottság szerdai döntésére – mondta az LMP budapesti sajtótájékoztatóján Heltai László. A szóvivő úgy fogalmazott, a bírói korhatár, illetve az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében hozott hazai jogszabályok nemcsak az európai joggal ütköznek, de „az ország érdekével is ellentétesek”. Szavai szerint a törvények azért nem szolgálják az ország érdekeit, mert „nem Brüsszelnek fáj”, ha a bírákat 62 éves korukban nyugdíjba küldik, hanem a magyar embereknek. Hozzátette: az sem az uniónak, hanem a Magyarországon élőknek rossz, ha nincs egy olyan független ombudsmani hivatal, amelyhez bárki fordulhat, ha visszaélnek a személyes adataival. Kijelentette azt is, hogy a független biztos lenne az, aki kikényszeríthetné az állami vállalatokból, hogy nyilvánosságra hozzák a közérdekű adatokat.

A Jobbik szerint nem meglepő, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat Magyarországgal szemben – jelentette ki az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Balczó Zoltán hangsúlyozta: a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy „egy kettős mércét alkalmazó birodalom gyarmatává süllyedt”, hiszen amíg Csehország fenntarthatja a Benes-dekrétumokat, Szlovákia pedig a nyelvtörvényét, addig Magyarországgal szemben eljárás indulhatott például a bírák korhatárával kapcsolatban. Megerősítette: a Jobbik számára nem meghatározó kérdés az adatvédelmi biztos és a bírák nyugdíjkorhatárának ügye, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapcsán „határozott kiállást” várnak a kormánytól.

A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottság szerdai döntése után felszólítja a kormányt, hogy a hatalmi arrogancia helyett modern, polgári és nyugodt hozzáállással változtasson eddigi politikáján. Vadai Ágnes független képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök újabb vereséget szenvedett, de ez kizárólag az ő veresége, nem Magyarországé. „A nemzeti szuverenitásra oly gyakran hivatkozó miniszterelnök ismét figyelmen kívül hagyta a magyar polgárok és a demokratikus ellenzék figyelmeztetését, és most újra meghajolni kényszerül” – közölte.